Egy bukaresti sajtófigyelő ügynökség összeállítása szerint Victor Ponta miniszterelnök augusztusban 260 percet töltött román televíziók stúdióiban.
2013. szeptember 22., 19:522013. szeptember 22., 19:52
2013. szeptember 22., 20:012013. szeptember 22., 20:01
A kép azonban még így sem teljes, mivel a felmérés csak az öt legnézettebb hírcsatornában való szereplést vette górcső alá, ugyanakkor azt sem szabad elfeledni, hogy a múlt hónapban a kormányfő több mint egy hétig Miamiban töltötte pihenőszabadságát. A PSD elnökénél mediatizáltabb politikusnak Corneliu Vadim Tudor számít a román politikai palettán, a Nagy Románia Párt éléről megpuccsolt európai parlamenti képviselőt augusztusban összesen 341 perc erejéig látták vendégül a tévéstúdiók. Ez a statisztika a bukaresti kormány vezetőjének tevékenységéről, valamint a központi román média színvonaláról egyaránt hiteles bizonyítvánnyal szolgál. A bukaresti televíziók többségének – tisztelet a kevés kivételnek – szakmai mércéjéről sok mindent elárul, hogy C. V. Tudor minden témában házi szakértőnek számít, legyen szó a kisebbségi (különösen a romániai magyar) kérdésről, a kóbor kutyák helyzetéről vagy a verespataki bányaprojektről. Hasonlóképpen nevetséges ugyanakkor, ahogyan a kormányfő rátelepszik a központi médiára, ahol gyakorlatilag még a csapból is Victor Ponta folyik. Megkockáztatható, hogy Észak-Koreán vagy Kínán kívül nincs még olyan ország a földkerekségen, amelynek valamelyik közméltósága annyit szerepel stúdiókban vagy a mikrofonok gyűrűje előtt, mint Románia miniszterelnöke. Miközben igazi showmanként adja elő kormánya terveit, sajtómegjelenései általában nem térnek ki a be nem váltott korábbi ígéretekre. De a polgárok rendszerint az igazán lényeges kérdésekről sem kapnak tájékoztatást az ilyen alkalmakkor: a kormány hatáskörébe tartozó autópályaépítések, az adóemelések, a munkahelyteremtés ügye általában homályba vész. Hiszen ezeket a szerepléseket Ponta inkább a politikai ellenfelei, mindenek előtt a Traian Băsescu elleni támadásokra használja ki előszeretettel, az ilyesmit ugyanis nehéz számon kérni a választásokon. A médiában való megjelenés túlsúlya ideiglenesen magával hozza ugyan a népszerűség emelkedését, a választók azonban végül a munkája, és nem a szónoki kvalitásai alapján fogják kiértékelni egy kormányfő teljesítményét.
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Talán nem vagyunk egyedül azzal, hogy inkább azon lepődtünk volna meg, ha az EB elfogadja a nemzeti régiók támogatásáról szóló erdélyi kezdeményezést. Így nem is csodálkozunk azon, hogy a testület lesöpörte az asztalról a projektet.
A várakozásoknak megfelelően túlélte ugyan a bukaresti kormány a bizalmatlansági indítványokat, ám a társadalmi és koalíciós feszültségek továbbra is próbára teszik a kabinetet. Ezen belül Ilie Bolojan alatt erősen inog a miniszterelnöki szék.
Példás, dicséretes reakciók egész sorát váltotta ki a napokban Bukarestben történt sajnálatos incidens, amelynek során egy fiatal rasszista indíttatásból rátámadt egy bangladesi ételfutárra.
Olyan az ukrajnai rendezés ügye, mint egy hullámvasút: egyszer a Donald Trump által szorgalmazott béke lehetősége repít a magasba, máskor a tűzszüneti megállapodás látszólagos esélytelensége taszítja mélybe a világot.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
szóljon hozzá!