Átfogó stratégia szükségességében és halaszthatatlanságában értettek egyet az elmúlt hétvégén a hazai magyar oktatás szakemberei.
2014. szeptember 17., 20:412014. szeptember 17., 20:41
2014. szeptember 18., 15:352014. szeptember 18., 15:35
A szándéktól a megvalósításig tartó ív felrajzolása azonban jóval összetettebb feladat annál is inkább, mivel a közoktatás prioritásai nem minden esetben találkoznak az egyetemi oktatás mozgatórugóival, amelyeket leginkább a piaci szempontok működtetnek.
A fejkvótaalapú finanszírozási rendszer bevezetése óhatatlanul ebbe az irányba terelte a folyamatot, s a pénzügyi prés sok esetben a legjózanabb szempontokat is képes volt galacsinná gyűrni.
„Sima” ügy lenne, ha csak egy egységes munkaerőpiac trendjeit, alakuló erővonalait kellene figyelembe venni, ám a kisebbségi lét e tekintetben is sokat „segít”. A gimnáziumi, illetve egyetemi ciklusokat figyelembe vevő oktatási váltásokat ugyanis csak olyan városokban, régiókban lehet megvalósítani, ahol város- és oktatásfejlesztés kéz a kézben jár. Ilyen hely azonban roppant kevés van, s ennél alig valamivel több azok száma, ahol legalább nem ellenérdekelt a két fél.
A magyar nyelvű oktatásnak például nemcsak a szakmai képzés presztízse általános csökkenésének hendikepjét kell fokozatosan ledolgoznia, hanem a magyar nyelvű tanítás feltételeit is újra kell teremtenie.
Mindezt az egyetemek sok esetben önmagukat eltérítő divatkövetése is súlyosbítja, a közkedvelt szakmák túltelítettsége ugyanis csak tekintélyes késéssel válik egyértelművé, a váltások pedig ehhez képest is nehézkesek. Közben pedig többgenerációnyi végzett is joggal érzi úgy, hogy az egyetem semmi egyebet nem tett, mint elrabolt néhány évet az életéből.
A közös stratégia kialakítását célzó törekvések origója ettől még a felismerés, illetve annak megfogalmazása. A hazai közoktatási rendszer kétpólusú – kormányzati és önkormányzati – finanszírozása, valamint a szülői közösségek bevonása egyszerre rejt kiaknázatlan lehetőségeket és veszélyes terepeket.
Vízió kell mindenekelőtt, jövőkép, amelynek alakítását csak a demográfiai perspektíváknak, az oktatói képzés várható görbéinek, a munkaerő-piaci trendek alapos elemzésének kell megelőznie és befolyásolnia. A rövidlátó szemüveget pedig jó messzire el kell hajítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sportújságírók, szakírók, futballszurkolók körében jó ideig témát szolgáltat még a hétfőre virradóra befejeződött, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett labdarúgó-világbajnokság.
Marosvásárhely, a Bolyaiak városa még mindig a legtöbb magyar lakosnak otthont nyújtó település Erdélyben.
Ott állunk a pékárus vagy a sarki bolt pultjánál, a szupermarket kasszájánál, kezünkben egy egyszerű fehér kenyérrel, a pénztárgép kijelzőjén pedig felvillan a kétjegyű szám: 10 lej, 12 lej, 15 lej...
Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”
Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Négy éve az arab labdarúgó-világbajnokságról, nyolc éve „az első afrikai aranyról”, a fekete kontinensen gyarmatosított egykori francia kolóniákon élők leszármazottai által Franciaország színeiben megnyert focivébéről írtam.
Egyre fullasztóbb a levegő az autóban, összeszorul a gyomor. Az sem segít, ha lehúzzuk az összes ablakot. A vezetés, a gépkocsifenntartás ugyanis egyre inkább luxussá válik: a nép autóját a drága parkolóban piszkíthatják kedvükre a madarak.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Valamikor régen a sör a szegény ember bora volt. Ma már lassan a középosztály pezsgője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!