Petru Cîmpian, a településre tervezett színesfémbánya miatt második Verespatakként emlegetett Felsõcsertés polgármestere szerint a cián- és nehézfém-származékokat tartalmazó zagytározóból kihalászott halak fogyasztása jelentõsen hozzájárul a szexuális élet javításához. Hétfõi finnországi látogatása során Victor Ponta arról gyõzõdött meg, hogy az észak-európai országban teljesen biztonságos körülmények között folyik a cianidos aranybányászat, sõt szerinte csak a cián nevével van baj, nem a technológiával.

A román kormányfõt különösen finn kollégájának szavai nyugtatták meg. „Ásványkincs-lelõhelyeink többsége északon, Lappföldön található, ahol a természet nagyon érzékeny. Ráadásul ott lakik a Mikulás is, akit nem zavarhatunk, ezért hatékony, környezetbarát bányászatra van szükségünk” – jelentette ki Jyrki Katainen. Mármost nem biztos, hogy a finn modell alkalmazható és követendõ példa Románia számára. Elõször is a Verespatakra tervezett létesítmény közel 400 hektáros zagytározója, az itteni kitermelésnél használandó 200 ezer tonna cianid bármelyik európai bánya paraméterénél gigantikusabb. Másrészt Finnország sem nevezhetõ a környezet- és Mikulás-barát kitermelés õshazájának.

Tavaly novemberben 600 ezer köbméter savas, magas koncentrációban nikkelt, uránt és kadmiumot tartalmazó szennyezett víz került a természetbe, amikor átszakadt a lappföldi Talvivaara nikkelbányája tározójának gátja. Ez volt az ország történetének legnagyobb ökológiai katasztrófája. Márpedig ha nem elegendõ a nagybányai ciánszennyezés tanulsága, ennek a balesetnek is arra kell intenie minden romániai döntéshozót, hogy alaposan megkérdõjelezhetõk a verespataki beruházó által ígért mûszaki, környezetvédelmi garanciák. Éppen ezért jó lenne, ha a parlamenti különbizottság tagjai nem dõlnének be a ciánpropagandának, mielõtt elkészítik a bányaprojektrõl szóló jelentésüket. Ehhez nem kell más, mint a tényekre, a múltban történt haváriákra hagyatkozni. És nem hinni a cián afrodiziákumhatásáról szóló mesében.