
Fotó: Farkas Antal
Tamási Áron összetéveszthetetlen írói nyelvezetéről, felbecsülhetetlen értékű életművéről beszéltek a felszólalók az író születésének 117. évfordulóján a farkaslaki szülőháznál szombaton tartott megemlékezésen.
2014. szeptember 21., 16:592014. szeptember 21., 16:59
Jakab Szilamér, a Tamási Áron Gimnázium diákja az író születésének körülményeit idézte fel – ahogyan azt Tamási maga is írja –, hogy az anyakönyvezett Jánosból miként vált a keresztség által Áronná, s melyek lehettek az első élményei. Kovács Lehel polgármester kiemelte Tamási szülőföldjéhez való kötődését, azt, hogy olyannyira jó hírét keltette Farkaslakának, hogy a község ma is neki köszönheti turisták ezreinek érdeklődő figyelmét.
P. Buzogány Árpád író, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa a képes beszédről, a felbecsülhetetlen értékű, irodalmunk legjavát képező érzékletes stílusról szólt. „Tamási jórészt az otthonról vitt nyelvi erőnek, a derűnek és az ősöktől tanult könnyed eleganciának köszönhetően volt képes arra, hogy szinte első megszólalásától kezdve belopja magát az olvasók szívébe. Jó helyen van Tamási a lelkekben” – mondta Buzogány.
Hozzátette, megnyugtató, hogy a korábban Horthyról, majd Vlagyimir Iljicsről elnevezett út ma Tamási Áron nevét viseli – ez vezet Udvarhely központja felé, ahol a Szent Miklós-hegyen magaslik a szintén róla elnevezett egykori római katolikus főgimnázium.
Szarka Gábor konzul a példaképíróról beszélt, arról az alkotóról, akinek a művein keresztül kívülállóként ismerhette meg a székely népet, olyannyira, hogy több évi itteni szolgálat után ő maga is székelynek érzi magát: ismeri, felismeri azokat az értékeket, amelyek Tamási életművén keresztül jutnak el hozzánk.
A templomkertben, a Tamási-síremlék közvetlen szomszédságában tervezett egyszeri és megismételhetetlen előadást a székelyudvarhelyi a Tomcsa Sándor Színház: szabadtéren akarták bemutatni az író Rendes feltámadás című novellájából készült produkciót. A színpad, az installáció elkészült, ám az utolsó pillanatban lezúduló eső miatt kénytelenek voltak a fellépést elhalasztani. A produkció a Művelődési Házban lesz majd látható, egy következő ünnepi alkalomkor.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
szóljon hozzá!