
Fotó: Veres Nándor
Tamási Áron műveiből olvastak fel kedden szerte a nagyvilágban a nyolcadik nemzetközi felolvasómaraton keretében. Előzetesen közel 39 ezren regisztráltak Romániából és nyolc másik országból.
2016. február 23., 19:342016. február 23., 19:34
Az első felolvasómaratont László Judit zenetanár, művelődésszervező kezdeményezésére szervezték meg 2009-ben Székelyudvarhelyen. Akkor hét udvarhelyszéki településről mintegy 1700-an olvastak fel Benedek Elek műveiből. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár 2014-től főszervezője a rendezvénynek, itt kedden mintegy háromszáz gyerek és felnőtt olvasott fel Tamási műveiből.
„Az olvasás közösségépítő, összetartó erőt jelent, célunk minél többen megszólaltatni egy nagy magyar író, költő műveit”– fogalmazták meg a maraton üzenetét a szervezők. Csíkszeredából húsz intézmény 3900 felolvasóval regisztrált, Hargita megyében 60 településről több mint 18 ezer személy kapcsolódott be a rendezvénybe, országos szinten 16 megye 131 településén olvastak kedden.
Idén Magyarországról, Szlovákiából, Ukrajnából, Belgiumból, Írországból, Németországból, az Egyesült Államokból és Dániából is voltak résztvevők, összesen 5618-an. Főként iskolákból jelentkeztek csoportok, de számos más intézmény, szervezet tagjai örvendeztették meg egymást Tamási gondolataival, ugyanakkor egyéni jelentkezők is szép számmal voltak.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban a maraton első felolvasója Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője volt. „Igyekeztem aktuális olvasmányt választani, és mivel elég idétlen időket élünk, a Helytelen világ című, 1931-es Tamási-kötet kezdőnovellájából olvasok fel egy rövid részletet” – vezette fel a hallgatóságnak. A Petőfi Sándor Általános Iskola jelen lévő negyedik osztályos diákjai érdeklődve hallgatták. „Nem tudom még, hogy miért jó a közösségi felolvasás. Azt tudom, hogy valamiért jó, de azt nem, hogy miért. Talán most kiderül”– mondta lapunknak az egyik kisfiú, miközben Tamási Cinciri Hám című meséjének szövegét szorongatta a kezében.
Lövétei után Balog László, a Sapientia EMTE könyvtárigazgatója olvasott fel, majd Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának munkatársai. A főkonzulátus csapata már harmadik alkalommal vesz részt a maratonon. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy népszerűsítsük az olvasást, hogy minél többen vegyék a kezükbe a könyveket. Itt elsősorban a könyvből való olvasásról van szó, a nyomtatott könyv illata, fogása semmi máshoz nem hasonlítható” – véli Szarka Gábor konzul.
„Az olvasás révén a fantáziánk, a tudásunk is gyarapodik, ha olvasunk, a saját filmünk rendezői lehetünk, hiszen úgy képzelhetjük el a történetet, ahogy azt mi szeretnénk, ahogy a fantáziánk diktálja. Az olvasással ráadásul a szókincsünket is gyarapíthatjuk” – ösztönözte olvasásra a jelen levő gyerekeket a konzul. Az eseményen egyébként hangfelvételről Tamási hangját is hallhatták a résztvevők.
A könyvtár munkatársaitól megtudtuk, jövőre Szabó Magda műveiből olvasnak fel a maratonon. Az évek során egyébként Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond és Kányádi Sándor műveit szólaltatták meg a felolvasók, az esemény nemzetközi szintűvé nőtte ki magát, tavaly közel 12 országban 40 ezren olvastak fel. Az idei rendezvénybe bekapcsolódók számát néhány nap múlva összesítik a könyvtár munkatársai.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
szóljon hozzá!