
Románia a díszvendég, de Magyarország is számos programmal részt vesz a göteborgi Bok& Bibliotek Könyvvásáron. A szerencsés egybeesés miatt az erdélyi magyar alkotók is több figyelmet kapnak.
2013. szeptember 25., 16:222013. szeptember 25., 16:22
2013. szeptember 25., 16:572013. szeptember 25., 16:57
A nemzetközi porondon az egyik legismertebbnek, legfordítottabbnak számító román író, Mircea Cărtărescu nyitja meg a vasárnapig zajló göteborgi Bok& Bibliotek Könyvvásárt csütörtök reggel. A svédországi könyves seregszemlén idén Románia a díszvendég, Cărtărescu pedig nemcsak a román standon a Román Kulturális Intézet (ICR) által szervezett programokon, de a vásár egyéb rendezvényein is részt vesz. Magyarország másodszor vesz részt a frankfurti után Európa második legnagyobb könyves seregszemléjének számító rendezvényen.Magyarország – a Publishing Hungary program keretében – pavilonnal és különböző előadásokkal vesz részt a vásáron. Mint a szervezők írják, céljuk, hogy a svéd közönségnek bemutassák a magyar irodalom gazdagságát. „A svédek által kedvelt és jól ismert szerzők további népszerűsítése mellett az is cél, hogy olyan kortárs magyar írókra, költőkre is felhívják a kiadók és a közönség figyelmét, akiket eddig még nem ismerhetett meg a svéd közönség” – olvasható a Balassi Intézet közleményében.
Magyarország közreműködésével szerepelnek az erdélyiek
A román stand mai ünnepélyes megnyitóján többek között részt vesz Dan Shafran, a Stockholmi Román Kulturális Intézet vezetője, Lilian Zamfiroiu, az ICR elnöke, Maria Källsson, a göteborgi vásár igazgatója és Răduţa Matache, Románia svédországi nagykövete. A román standon a megnyitó alkalmából az elmúlt két év könyvtermésének legszebb darabjaiból rendeznek be kiállítást, amely a gyerekkönyvektől a művészeti albumokig, a tudományos kiadványoktól a szépirodalmi könyvekig nyújt átfogó válogatást. A meghívottak listáján olyan elismert román alkotók mellett, mint Gabriela Adameşteanu, Mircea Cărtărescu, Svetlana Cârstean, Marius Chivu, Daniela Crăsnaru, Mircea Dinescu, Dinu Flamând, Dan Lungu, Ioana Nicolaie, Ioan Es. Pop vagy Varujan Vosganian, Kányádi Sándor költő is szerepel, adta hírül az Agerpres hírügynökség. Kányádit egyébként a magyar stand is „szerepelteti”, László Noémi kolozsvári költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, Kiss Judit Ágnes és Kukorelly Endre mellett ő az egyik meghívott azon a beszélgetésen, amelyet Maria Larsson könyvtáros és gyermekkönyvkiadó-vezető moderál. Kányádi Sándor három programban is szerepel: a stockholmi román kulturális intézet meghívására svéd fordítójával, Ove Berglunddal beszélget a román pavilonban egy román-magyar közös program keretében, erre a beszélgetésre sor kerül egy későbbi időpontban is. A beszélgetéseket Lipcsey Emőke író moderálja, aki a Balassi Intézet megbízásából a göteborgi könyvvásár svédországi koordinátora. Kányádi Sándor megzenésített versei is megszólalnak a nagyszínpadon a Kaláka együttes előadásában. A vásár egyik témája idén a romák helyzete Európában. Ennek apropóján Ove Berglund műfordító a nemrég elhunyt Rafi Lajos erdélyi cigány költőre emlékezik. „Az, hogy Románia a figyelem középpontjába kerül, számunkra is lehetőséget ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet az erdélyi magyar irodalomra s ezen keresztül a romániai magyar kisebbségre” – olvasható a Balassi Intézet közleményében.
Magyarország svéd nyelvű katalógussal is készült az eseményre. A benne szereplő írók, költők közül eddig csak Kányádi Sándor versei jelentek meg svédül. A katalógusban rajta kívül Fehér Béla, Grecsó Krisztián, Hász Róbert, Háy János, Iancu Laura, Kiss Judit Ágnes, Kukorelly Endre, László Noémi, Lipcsey Emőke, Oravecz Imre, L. Simon László, Szentmártoni János, Szécsi Noémi, Tar Károly, Temesi Ferenc és Tóth Krisztina rövid életrajza és egy-két alkotása szerepel. Svéd-magyar kapcsolatok címmel kerekasztal-beszélgetést is rendeznek. A beszélgetésen Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Gunnar Ardelius, a Svéd Írószövetség elnöke, László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, Kukorelly Endre, a Szépírók Társasága vezetőségi tagja vesz részt.
Tizenegy román kötet svédül
A meghívott és olyan klasszikus román írók műveiből, mint Emil Cioran vagy Marin Sorescu, összesen 11 új, svéd nyelvű kiadvány szerepel a könyvkínálatban. A legszebb kiadványokból összeállított tárlat mellett a kommunizmus áldozatainak emlékére is megnyílik egy tárlat, de könyvillusztrációkat is megtekinthetnek az érdeklődők. A négy nap során számos, a romániai irodalmat, irodalmárokat foglalkoztató kérdéskörben szerveznek beszélgetéseket, szó lesz például a mai román irodalmi élet jelentősebb szereplőiről, és a román irodalom tendenciáiról, a „száműzött” román írók munkájáról vagy éppen arról, hogyan jelenik meg a cigányság kortárs román művekben. Románia egyébként idén márciusban a párizsi Salon du Livre díszvendége volt. A göteborgi könyves vásár Észak-Európa egyik legjelentősebb hasonló rendezvénye, évente mintegy százezer látogatót vonz. Az események egyik fénypontja mindig az előző évi irodalmi Nobel-díjas szereplése.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
szóljon hozzá!