
Négy autópálya-szakaszt adnak át a forgalomnak december folyamán – ígéri Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter. Ezek a IV-es páneurópai folyosó részét képező dél-erdélyi sztrádán helyezkednek el, s összesen 120 kilométert tesznek ki.
2013. november 03., 17:242013. november 03., 17:24
2013. november 03., 17:252013. november 03., 17:25
Şova elmondása szerint az idei év utolsó hónapjára elkészül az autópálya Lugos és Déva közötti szakaszának első etapja, Szászváros és Nagyszeben között pedig az 1-es, a 2-es és a 4-es részt is átadják a forgalomnak. A jövőre nézve pedig még derűlátóbb a kormánypárti politikus, szerinte 2015-ben már olyan sztrádaszakaszokat fognak felavatni, amelyekre mostanság írták ki a versenytárgyalást. Mint részletezte, a Temesvár és Lugos közötti 2-es részre, illetve a Lugos és Dévaközötti 2-es, 3-as, valamint 4-es szakaszra gondol, így 2015-ben szerinte már végig autópályán lehet majd eljutni Nagylaktól Szebenig. Ugyanakkor – tette hozzá – 2016-ban átadják a forgalomnak az észak-erdélyi autópályát a délen futóval összekötő Szászsebes–Torda sztrádát is, rákapcsolva ezáltal Kolozsvár környékét a páneurópai korridorra.
Mint arról beszámoltunk, a kormány idén felbontotta az amerikai Bechtellel az észak-erdélyi autópálya megépítésére még 2003-ban kötött szerződést, ugyanakkor a pénzhiány miatt még nem tudni, mikor épül meg a tervek szerint Borsot és Nagyváradot Brassóval összekötő autópálya, amelyből jelenleg csak a Gyalu és Aranyosgyéres közötti, Kolozsvárt elkerülő, 52 kilométeres szakasz van készen, illetve hozzákezdtek a Bors és Berettyószéplak közötti szakaszhoz is, amelyből egy völgyhíd készült el részben. A dél-erdélyi, Nagylaktól Nagyszebenig húzódó autópálya 85 százalékban európai uniós forrásokból épül, de ennek az építését is számos rendellenesség hátráltatja.
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Az országos villamosenergia-hálózat (SEN) teljes fogyasztása a 20–22 óra közötti időintervallumban akár körülbelül 300 MW-tal is csökkent augusztus 1-jétől, amikor energetikai veszélyhelyzetet hirdettek Romániában.
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
szóljon hozzá!