
David Cameron brit kormányfő szerint korlátozni kell a bevándorlást a szegényebb EU-országokból. London azt tervezi, hogy évente legfeljebb 75 ezer EU-állampolgár települhetne le a szigetországban.
2013. december 15., 22:102013. december 15., 22:10
Igennel kell felelniük a jövőben a címbeli kérdésre azoknak a munkát vállaló külföldieknek, akik jövedelemkiegészítő szociális támogatást szeretnének kapni Nagy-Britanniában. A brit munka- és nyugdíjügyi minisztérium pénteken bejelentette, ezentúl megfelelő angol nyelvtudást kell igazolniuk a bevándorlóknak.
Az intézkedés része annak az átfogó programnak, amelyet a konzervatív-liberális kormánykoalíció hirdetett meg a külföldi – köztük az EU-társállamokból érkező – munkavállalók szociális ellátásának szigorítására. A londoni tárca szerint az angliai, walesi és skóciai munkaközvetítő irodák felmérik, hogy a hozzájuk forduló külföldi munkavállalók „milyen álláskeresési erőfeszítéseket tettek\" nagy-britanniai érkezésük előtt, és azt is, hogy angol nyelvtudásuk szintje „nem lesz-e akadálya\" foglalkoztatásuknak.
Iain Duncan Smith munka- és nyugdíjügyi miniszter az intézkedést ismertető nyilatkozatában hangsúlyozta, az új tesztrendszer a „valódi\" munkavállalókat és álláskeresőket segíti, kiszűri ugyanakkor azokat, akik csak a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásait akarják igénybe venni. A külföldieknek száznál több kérdést tartalmazó tesztet kell kitölteniük annak igazolására is, hogy életvitelszerűen tartózkodnak Nagy-Britanniában, és ha ezt is megfelelően tudják igazolni, akkor válhatnak jogosulttá szociális juttatások igénybevételére.
Közben a The Sunday Times értesülései szerint évente legfeljebb 75 ezer külföldi EU-állampolgár települhetne le a szigetországban a brit kormány tegnap kiszivárgott legújabb tervezete alapján. A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap által megszerzett bizalmas belügyminisztériumi jelentés szerint magasan képzett munkavállalók még a nyugat-európai EU-társállamokból – Németországból, Hollandiából, Ausztriából – is csak akkor telepedhetnének le Nagy-Britanniában, ha már van állásajánlatuk, az alacsonyabb képesítésűek pedig csak olyan állásokat tölthetnének be, amelyek szerepelnek a hiányszakmák országosan összeállított listáján.
A külföldi EU-tagállamokból érkezők tartózkodásuk első öt évében nem igényelhetnének adókedvezményeket és egyéb kedvezményes juttatásokat, egyes állástípusokat a kormány „nemzeti preferencia\" alapján brit állampolgároknak tartana fenn. A belügyminisztérium 32 oldalas tanulmánya szerint a korlátozatlan beáramlás politikáját szervezett bűnözői hálózatok kábítószer- és embercsempészetre használják ki, és a nyitott uniós határok alapelve a brit utcákon megjelenő koldusok, hajléktalanok számának drámai emelkedéséhez is vezetett. „Emellett e politika ösztönzi a kedvezményturizmust is, megterheli a brit közszolgáltatási rendszert és társadalmi feszültségeket szít a helyi közösségekben\" – olvasható a The Sunday Times által ismertetett jelentésben.
Ezzel egy időben David Cameron egy pénteki észak-angliai üzemlátogatáson kijelentette: új korlátozásokra van szükség az olyan „hibák\" elkerülésére, amelyek lehetővé tették 1,5 millió közép- és kelet-európai munkavállaló beáramlását Nagy-Britanniába a 2004-es EU-bővítés óta. A brit miniszterelnök közölte: kormánya máris „nagyon kemény\" szabályozási intézkedéseket foganatosít, ő azonban úgy gondolja, hogy a jövőben „ennél is tovább kell menni\". Hozzátette: ha új országok csatlakoznak az EU-hoz, Nagy-Britanniának ragaszkodnia kell a jelenleginél hosszabb átmeneti korlátozási időszakok érvényesítéséhez.
Szerinte azt is meg lehetne szabni, hogy „addig nincs szabad mozgás\", amíg az új tagállamok nem érik el az unió átlagos GDP-értékének bizonyos hányadát. „Ki kell mondani, hogy amíg (az új EU-tagok) gazdasága és gazdagsága nem ér el a miénkhez hasonló szintet, addig nem biztosítható a korlátozás nélküli mozgás\" – fogalmazott a kormányfő, nagyon rossz döntésnek nevezve, hogy a 2004-es EU-bővítés után az akkori brit kormány nem élt az átmeneti korlátozásokkal.
„Az új keleti tagállamok munkavállalói azonnal hozzáférhettek a brit munkahelyekhez, annak ellenére, hogy Lengyelország és a többi (térségi) ország jóval szegényebb nálunk (...) Ennek következtében sokkal többen érkeztek, mint amennyire bárki számított; 1,5 millióan jöttek ide\" – idézte az MTI Cameront.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Az országos villamosenergia-hálózat (SEN) teljes fogyasztása a 20–22 óra közötti időintervallumban akár körülbelül 300 MW-tal is csökkent augusztus 1-jétől, amikor energetikai veszélyhelyzetet hirdettek Romániában.
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
A visszaeső készletek, a szállítási késések és a logisztikai fennakadások együttesen komoly nyomást helyeznek a globális kávépiacra. Az Arabica‑tartalékok olyan alacsony szintre estek, amelyre a ’90‑es évek óta nem volt példa.
szóljon hozzá!