
Heves nyilatkozatháború dúl a kormányzó szociáldemokraták és a liberálisok között a verespataki bányaprojekt kapcsán, amelynek parlamenti visszautasítása egyáltalán nem tűnik bizonyosnak. Crin Antonescu, a szenátus liberális elnöke azzal vádolja koalíciós partnereit, hogy „fű alatt” támogatják a bányanyitást, Victor Ponta kormányfő pedig elhallgatott bizonyos információkat. Közben a kanadai cég újfent azzal fenyegetőzött, hogy pert indít az állam ellen, ha a parlament leszavazza a bányaprojektet, sőt négymilliárd kártérítési igényt lebegtetett meg.
2013. szeptember 11., 18:262013. szeptember 11., 18:26
2013. szeptember 11., 18:322013. szeptember 11., 18:32
Színvallásra szólította szerdán a román Szociáldemokrata Pártot (PSD) Crin Antonescu annak kapcsán, hogy támogatja-e a Verespatakra tervezett színesfémbánya-projektet. A balliberális koalíció liberális társelnöke érthetetlennek és ellentmondásosnak nevezte a nagyobbik kormánypártnak a bányanyitásról szóló törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját, amelyet szerinte Victor Ponta miniszterelnöknek, a PSD elnökének mihamarabb tisztáznai kell.
„Nem tartom tisztességesnek, hogy miután a liberális párt eldöntötte, nem szavazza meg a parlamentben a kormány által előterjesztett törvénytervezetet, a szociáldemokraták azt sugallják, hogy miattunk bukik meg a jogszabály. Itt az ideje, hogy a PSD nyilvánosan kimondja: támogatja-e az aranykitermelés beindítását Verespatakon” – szögezte le Antonescu. A szenátus elnöke közölte, bár az USL-ben nem született egységes álláspont az ügyben, a liberálisok korábban azt javasolták, hogy a kormány halassza el az arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos jogszabálytervezet elfogadását.
Ez azonban nem történt meg, a Ponta-kabinet augusztus 27-én jóváhagyta és a parlament elé terjesztette a dokumentumot. Antonescu kifogásolja azt is, hogy Ponta bejelentése szerint a projekt meghiúsulása esetén a román állam kétmilliárd eurós kártérítés kifizetését kockáztatja a kanadai Gabriel Resourcesszel szemben, holott az eddig nyilvánosságra hozott dokumentumok közül egyik sem tartalmaz ilyen kitételt.
A beruházásban érdekelt társaság ugyanakkor szerdán újfent azzal fenyegetőzött, hogy pert indít az állam ellen, ha a parlament leszavazza a bányaprojektet, sőt négymilliárd kártérítési igényt lebegtetett meg. Jonathan Henry, a cég vezérigazgatója a The Globe and Mail című torontói napilapnak elmondta, a Gabriel a beruházásokat szabályozó nemzetközi megállapodások sorozatos áthágásával vádolja Bukarestet. Henry azt is elmondta: mindent elkövetnek, hogy megakasszák Romániának a külföldi befektetők idecsalogatását célzó erőfeszítéseit. A miniszterelnök érdemben nem reagált Antonescu kijelentéseire, a szerdai kormányülésen mindössze azt bizonygatta, hogy kabinetje teljesítette kötelességét a törvénytervezet kidolgozásával, a végső szót pedig Ponta szerint a parlament hivatott kimondani.
A kormánykoalíció vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatai közepette a bányaprojektet ellenző civil szervezetek a kedélyek csillapítására szolgáló porhintésnek tartják azt az ígéretet, hogy a balliberális többség elutasítja a törvénytervezetet a parlamentben. Kovács Zoltán Csongor, a Mentsük meg Verespatakot mozgalomban részt vevő Zöld Erdély Egyesület elnöke közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a Verespatak-törvénytervezet sürgősségi eljárásban történő megvitatása nem jelent engedményt a tüntetők számára, hanem éppen arra ad lehetőséget, hogy a szenátus és a képviselőház érdemi vita nélkül, gyorsan döntsön a jogszabály sorsáról.
„A szenátorok és képviselők akár meg is szavazhatják, jogerőre emelhetik a Verespatak-törvénytervezetet. Annál is inkább, mivel a kormányerők kétharmados többséggel rendelkeznek a parlamentben” – állapította meg Kovács. A szervezet elnöke ismertette: szeptember 15-én délután ismét nagyméretű békés utcai demonstrációk lesznek országszerte, amelynek részvevői követelik egyebek mellett a törvénytervezet visszavonását vagy parlamenti elutasítását, Verespatak felvételének előterjesztését az UNESCO világörökségi listájára, továbbá a bányászati ciántechnológiát betiltó törvényt elfogadását. Eközben a verespataki bányavállalat dolgozói is igyekeznek nyomást gyakorolni a hatóságokra. Szerdán huszonkét vájár eltorlaszolta magát a mélyben, követelve a bányanyitás engedélyezését. A Roşia Montană Gold Corporation alkalmazottai azzal fenyegetőznek, hogy szombattól éhségsztrájkba lépnek, ha addig nem keresi fel őket szémélyesen Crin Antonescu, akit a bányaprojekt fő kerékkötőjének tartanak.
A Szeben megyei Muzsna (Moșna) erődtemplomának kerítőfalából egy szakasz leomlott szombatra virradóra – közölte a kulturális minisztérium.
Egy elektromos roller okozhatta azt a robbanást és tüzet, amely szombat kora reggel egy temesvári tömbház földszinti lakásában történt. A temesvári balesetben három személy könnyebben megsérült, az épületből 43 lakót kellett kimenekíteni.
Nyomtatott és online kiadványainak valamennyi munkatársától megválik a római katolikus egyház, amely átszervezéssel magyarázza a döntést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) méltánytalannak tartja az újságírókkal szembeni bánásmódot.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség.
Nagykalota és Kalotaszentkirály között kirajzolódtak a Kalota-patakon épülő víztározónak a körvonalai. A gátnak elsősorban árvízvédelmi szerepe lesz, de a majdani víztükör turisztikai vonzerejére is számítanak Kalotaszentkirályon.
Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.
Az aradi önkormányzatnak 37 ezer lej pénzbírságot kell fizetnie, amiért a jogerős bírósági ítélet ellenére sem aszfaltozott le egy utcát. Korábban a bíróság kártérítést ítélt meg az egyik lakó javára.
Jogerőssé vált a Maros megyei törvényszék május 19-i ítélete, amelyben életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a mezőméhesi Emil Gânjre, aki megölte és felgyújtotta barátnőjét.
szóljon hozzá!