
Heves nyilatkozatháború dúl a kormányzó szociáldemokraták és a liberálisok között a verespataki bányaprojekt kapcsán, amelynek parlamenti visszautasítása egyáltalán nem tűnik bizonyosnak. Crin Antonescu, a szenátus liberális elnöke azzal vádolja koalíciós partnereit, hogy „fű alatt” támogatják a bányanyitást, Victor Ponta kormányfő pedig elhallgatott bizonyos információkat. Közben a kanadai cég újfent azzal fenyegetőzött, hogy pert indít az állam ellen, ha a parlament leszavazza a bányaprojektet, sőt négymilliárd kártérítési igényt lebegtetett meg.
2013. szeptember 11., 18:262013. szeptember 11., 18:26
2013. szeptember 11., 18:322013. szeptember 11., 18:32
Színvallásra szólította szerdán a román Szociáldemokrata Pártot (PSD) Crin Antonescu annak kapcsán, hogy támogatja-e a Verespatakra tervezett színesfémbánya-projektet. A balliberális koalíció liberális társelnöke érthetetlennek és ellentmondásosnak nevezte a nagyobbik kormánypártnak a bányanyitásról szóló törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját, amelyet szerinte Victor Ponta miniszterelnöknek, a PSD elnökének mihamarabb tisztáznai kell.
„Nem tartom tisztességesnek, hogy miután a liberális párt eldöntötte, nem szavazza meg a parlamentben a kormány által előterjesztett törvénytervezetet, a szociáldemokraták azt sugallják, hogy miattunk bukik meg a jogszabály. Itt az ideje, hogy a PSD nyilvánosan kimondja: támogatja-e az aranykitermelés beindítását Verespatakon” – szögezte le Antonescu. A szenátus elnöke közölte, bár az USL-ben nem született egységes álláspont az ügyben, a liberálisok korábban azt javasolták, hogy a kormány halassza el az arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos jogszabálytervezet elfogadását.
Ez azonban nem történt meg, a Ponta-kabinet augusztus 27-én jóváhagyta és a parlament elé terjesztette a dokumentumot. Antonescu kifogásolja azt is, hogy Ponta bejelentése szerint a projekt meghiúsulása esetén a román állam kétmilliárd eurós kártérítés kifizetését kockáztatja a kanadai Gabriel Resourcesszel szemben, holott az eddig nyilvánosságra hozott dokumentumok közül egyik sem tartalmaz ilyen kitételt.
A beruházásban érdekelt társaság ugyanakkor szerdán újfent azzal fenyegetőzött, hogy pert indít az állam ellen, ha a parlament leszavazza a bányaprojektet, sőt négymilliárd kártérítési igényt lebegtetett meg. Jonathan Henry, a cég vezérigazgatója a The Globe and Mail című torontói napilapnak elmondta, a Gabriel a beruházásokat szabályozó nemzetközi megállapodások sorozatos áthágásával vádolja Bukarestet. Henry azt is elmondta: mindent elkövetnek, hogy megakasszák Romániának a külföldi befektetők idecsalogatását célzó erőfeszítéseit. A miniszterelnök érdemben nem reagált Antonescu kijelentéseire, a szerdai kormányülésen mindössze azt bizonygatta, hogy kabinetje teljesítette kötelességét a törvénytervezet kidolgozásával, a végső szót pedig Ponta szerint a parlament hivatott kimondani.
A kormánykoalíció vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatai közepette a bányaprojektet ellenző civil szervezetek a kedélyek csillapítására szolgáló porhintésnek tartják azt az ígéretet, hogy a balliberális többség elutasítja a törvénytervezetet a parlamentben. Kovács Zoltán Csongor, a Mentsük meg Verespatakot mozgalomban részt vevő Zöld Erdély Egyesület elnöke közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a Verespatak-törvénytervezet sürgősségi eljárásban történő megvitatása nem jelent engedményt a tüntetők számára, hanem éppen arra ad lehetőséget, hogy a szenátus és a képviselőház érdemi vita nélkül, gyorsan döntsön a jogszabály sorsáról.
„A szenátorok és képviselők akár meg is szavazhatják, jogerőre emelhetik a Verespatak-törvénytervezetet. Annál is inkább, mivel a kormányerők kétharmados többséggel rendelkeznek a parlamentben” – állapította meg Kovács. A szervezet elnöke ismertette: szeptember 15-én délután ismét nagyméretű békés utcai demonstrációk lesznek országszerte, amelynek részvevői követelik egyebek mellett a törvénytervezet visszavonását vagy parlamenti elutasítását, Verespatak felvételének előterjesztését az UNESCO világörökségi listájára, továbbá a bányászati ciántechnológiát betiltó törvényt elfogadását. Eközben a verespataki bányavállalat dolgozói is igyekeznek nyomást gyakorolni a hatóságokra. Szerdán huszonkét vájár eltorlaszolta magát a mélyben, követelve a bányanyitás engedélyezését. A Roşia Montană Gold Corporation alkalmazottai azzal fenyegetőznek, hogy szombattól éhségsztrájkba lépnek, ha addig nem keresi fel őket szémélyesen Crin Antonescu, akit a bányaprojekt fő kerékkötőjének tartanak.
Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.
A jogosítvány megszerzése után sokan már csak a mindennapi rutinra hagyatkoznak, csakhogy egyes közlekedési szabályok időközben megváltoztak, másokat pedig eleve tévesen tanultak meg az autósok.
Bethlenszentmiklóson nem egyszerűen egy műemlék helyreállítása zajlik: miközben a szakemberek a tűzvészben megrongálódott unitárius templom szerkezeti problémáit próbálják orvosolni, az épület eddig ismeretlen múltja is egyre részletesebben kirajzolódik.
Hargita megye hivatalosan is Románia első zöld desztinációja – adta hírül szerdán a székelyföldi megye önkormányzatának sajtóosztálya. A Krónikához eljuttatott közlemény úgy fogalmaz: ez újabb fontos mérföldkő a fenntartható turizmus útján.
Ötszáz lej első látásra komoly segítségnek tűnik az iskolakezdéshez, ám a hazai árak alapján legfeljebb az alapvető tanszerekre és egy olcsóbb iskolatáskára lehet elég.
Megalakulásának 80. és önállósodásának 50. évfordulóját ünnepelte a
Marosvásárhely-Felsővárosi Református Egyházközség. Az immár évek óta hagyományos Felsővárosi Napok idei mottója: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr.”
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Marosvásárhely felkerült az európai szecessziós városok térképére – jelentette be kedden a Maros Megyei Tanács által létrehozott Visit Maros Egyesület.
Megközelítette az 1500 kilométert a romániai gyorsforgalmi úthálózat hossza, miután hétfőn délután átadták az A7-es moldvai autópálya legújabb, Adjud és Bákó közötti, 47,10 kilométeres szakaszát.
szóljon hozzá!