Újraállamosítás céljából perújrafelvételt kér a Maros megyei földosztó bizottság, mely ismét rátenné a kezét a Bánffyaknak visszajuttatott több mint kilencezer hektáros Maros menti erdőterületre.
2014. július 15., 19:472014. július 15., 19:47
2014. július 15., 19:482014. július 15., 19:48
Vasile Liviu Oprea Maros megyei alprefektus szerint a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) archívumából a közelmúltban olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek szerint Bánffy Dániel vagyonát nem államosították, hanem az 1952-ben kimondott állítólagos háborús bűnössége miatt elkobozták.
Az örökösök szerint a Bánffy Dániel fölött kimondott ítélet koholmány és aljas rágalom. Az ügyet továbbá az is bonyolítja, hogy a család időközben eladta a hosszas pereskedés után visszaszerzett erdőt.
Szembeszállt a nácikkal, mégis háborús bűnös?
A per-újrafelvételi kérelmet benyújtó megyei földosztó bizottság egy olyan bírósági ítéletre alapoz, amely a kommunizmus idején, 1952-ben született Bukarestben. Ez nyolcéves kényszermunkára, valamint az állampolgári jogoktól való megfosztásra ítélte az egykori erdélyi arisztokratát, akinek az állam a teljes vagyonát elkobozta.
„Bánffy Dániel erdejét nem államosították, hanem elkobozták, miután az emberiség ellen elkövetett gyilkosságok miatt a törvényszék elítélte. Ezért a 9323 hektárnyi erdő visszaszolgáltatása törvénytelen volt” – magyarázta az Agerpres hírügynökségnek a földosztó bizottság álláspontját a prefektúra jogi osztályának vezetője, Ioana Rus. Szerinte a CNSAS-tól előkerült okiratból az derül ki, hogy a II. világháború alatt a gróf sokat ártott Romániának és az erdélyi románságnak.
A Nagyenyeden született földbirtokos és politikus 47 évesen, 1940 októberében az Erdélyi Párt elnökeként került be a magyar képviselőházba. Alig két hónap múlva Teleki Pál kormányfő felkérésére Budapestre költözött, és december 30-ától földművelési miniszter lett. Az egymást követő kormányokban 1944. március 22-éig töltötte be a tisztséget.
A nyilasok halálra ítélték
„Aljas rágalom, hogy Bánffy Dániel háborús bűnös lett volna. Börtönben ült, mert nem akart együttműködni a nyilasokkal meg a nácikkal” – jelentette ki nagyanyja testvéréről Bethlen Anikó.
A Marosvásárhelyen élő grófnő – aki Bethlen Zsuzsával és Szentkuti Évával együtt örökölte a hatalmas erdőt – ezt nem mindössze hallomásból tudja, a történtek idején, kisgyerekként ő maga is ott volt Pesten. Arra is emlékszik, hogy nem sokkal a háború után bácsikáját véletlenül lelökték a zsúfolt villamosról. Koponyasérülése azonnali bénuláshoz vezetett. A volt miniszter betegen élte le élete hátralevő részét, majd 1955-ben, 62 esztendősen elhunyt.
A kor dokumentumaiból kiderül, hogy Bánffy Dániel már csak azért sem lehetett háborús bűnös, mert szem előtt tartva az erdélyi érdekeket, 1944 szeptemberében haladéktalan fegyverszünetet követelt. Ezért a nyilasok halálra ítélték, és mindössze a nyilas álruhába öltözött barátainak köszönhetően tudott kiszabadulni a budapesti Margit körúti fogházból.
Származása miatt a kommunisták is kivetették. Hat évvel a háború befejezése után, 1951-ben családjával együtt a rózsadombi házából egy húsraktárba telepítették. Alig egy esztendő múlva a bukaresti népbíróság nyolcéves kényszermunkára ítélte. A távollétében meghozott döntést nem lehetett végrehajtani: Bánffy Dániel nem tért vissza Erdélybe, hisz a balesete után lebénult.
Az örökösök rég túladtak az erdőn
Amennyiben a bíróság elfogadja a megyei földosztó bizottság kérését, az ügyet továbbá bonyolíthatja az a tény is, hogy a három Bánffy-örökös már rég eladta a több mint kilencezer hektárnyi erdőt. „Jó kezekben van, egy árvaház vette meg. Muszáj volt eladni, mert a számos visszaigénylési pert valamiből ki kell fizetni” – indokolta a család döntését Bethlen Anikó.
A grófnő szerint felháborító, hogy nagyanyja testvérét a nácik utálták, a nyilasok halálra ítélték, a kommunisták kisemmizték, a jelenlegi hatalom pedig mindegyre rágalmazza. Szerinte ennek is tudható be, hogy a család – és általában a magyar nemesek leszármazottjai – mindmáig alig kaptak vissza valamit egykori vagyonukból a román államtól. Ami vissza is került a nevükre, azt nagyrészt bírósági ítéletek révén szerezték vissza.
A Bánffyaknak és Bethleneknek jelenleg is számos pere folyik az ország különböző bíróságain. „Olyan erdőkért is pereskedünk, amelyeket végleges és megfellebbezhetetlen ítéletek által már rég vissza kellett volna szolgáltatniuk” – panaszkodott a grófnő. Bánffy Dániel nevéhez nem csupán a Maros menti erdők fűződnek.
Ő volt az, aki kibővítette a család fugadi kastélyát, Maroshévízen pedig nyaralót építtetett a tágabb család számára. A kommunista rendszer által Bradul névre keresztelt strandot most is mindenki Bánffy fürdő néven emlegeti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megalakulásának 80. és önállósodásának 50. évfordulóját ünnepelte a
Marosvásárhely-Felsővárosi Református Egyházközség. Az immár évek óta hagyományos Felsővárosi Napok idei mottója: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr.”
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Marosvásárhely felkerült az európai szecessziós városok térképére – jelentette be kedden a Maros Megyei Tanács által létrehozott Visit Maros Egyesület.
Megközelítette az 1500 kilométert a romániai gyorsforgalmi úthálózat hossza, miután hétfőn délután átadták az A7-es moldvai autópálya legújabb, Adjud és Bákó közötti, 47,10 kilométeres szakaszát.
Nem mindennapi eseménynek lehettek szemtanúi a Szatmár megyei Vámfalu lakosai: láthatták, amint az alpolgármester egy robogón „végigszáguld” a településen, kezében egy tüzérségi lövedékkel.
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!