A városháza veszi át a nagyváradi Teleki (ma Városháza) utcai ortodox zsinagóga kezelését, miután a nagyváradi zsidó hitközség szerződést bontott a Körösvidéki Múzeummal, és a helyi önkormányzathoz fordult segítségért.
2016. augusztus 02., 19:252016. augusztus 02., 19:25
A váradi közgyűlés legutóbbi ülésén el is fogadta a vonatkozó határozatot, majd bejelentették, hogy a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló, vissza nem térítendő forrásokra pályáznak a zsinagóga felújítására, és ott létrehozzák a nagyváradi és Bihar megyei zsidóság múzeumát.
Mint ismeretes, a hitközség a Körösvidéki Múzeummal partnerségben a világ épített örökségének megmentésére irányuló amerikai egyesült államokbeli program keretében pályázott, és nyert el 2012-ben 129 ezer eurót a rendkívül romos állapotban lévő ingatlan felújítására, hogy ott múzeumot alakíthassanak ki. El is végezték a megerősítési és felújítási munkálatok egy részét, a pénz azonban nem volt elég mindenre.
Most a városháza azt tervezi, hogy befejezi a munkálatokat, majd integrálja a leendő múzeumot Nagyvárad idegenforgalmi körforgásába. Ennek megvalósítására egyébként harminc évre kötnek szerződést a zsidó hitközséggel. Amint az ingatlan a város saját kezelésébe kerül, kezdeményezik annak műemlékké nyilvánítását is.
A Körösvidéki Múzeum igazgatója, Aurel Chiriac és a nagyváradi zsidó hitközség vezetője, Koppelmann Félix egyébként még 2010 márciusában írta alá az együttműködési szerződést a zsidó múzeum kialakításáról. Az ötlet viszont még ennél is jóval régebben, már 1996-ban szóba került, igaz, akkor még a Körös-parti neológ zsinagógát szánták múzeumnak. A Cion-templomként is emlegetett zsinagóga viszont ma már kulturális központ, amely otthont adhat kiállításoknak, konferenciáknak, könyvbemutatóknak és koncerteknek egyaránt. Az épület felújítására a határon átívelő uniós program keretében pályáztak, és nyertek támogatást.
Nagyváradon a 20. század elején 33 ezres zsidó közösség élt, a városban 29 zsinagóga és imaház működött. A holokauszt után 2700 zsidó tért vissza a városba, ahol hat zsinagóga maradt. A Teleki utcai ortodox zsinagógát 1930-ban kezdték el építeni Löbl Ferenc tervei alapján, ez volt az utolsó Nagyváradon épített zsinagóga.
Tervek műemlékekkel
A nagyváradi önkormányzat legutóbbi ülésén saját kezelésébe vette át az egykori nagyváradi vámhivatal épületét. Az ingatlan eredetileg a nagyváradi László király szabadkőműves-páholy székhelye volt, a város éppen ezért a szabadkőművességet bemutató múzeumot akar itt létrehozni.
Az Erdon.ro portál beszámolója szerint a város ugyancsak fel fogja újíttatni az egykori lovardát, ennek érdekében fogadták el azt a határozattervezetet, amelynek alapján a város magántulajdonaként telekkönyveztetik a lovardát és a telket, melyen áll. Ez az ingatlan egy nagyobb épületkomplexum része csakúgy, mint a ma már rendkívül leromlott állapotban lévő egykori huszárlaktanya, amely szintén műemlék épület.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a huszárlaktanyával mit lehet tenni, Ilie Bolojan elmondta, hogy az az ingatlan nem a város tulajdona, így az önkormányzat nem tehet egyebet, mint hogy többletadóval sújtja a tulajdonost, aki nem tartja megfelelően karban az épületet és a telket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.
Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.
Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Szinte egyszerre kapta meg Hargita megye a Green Destinations Silver Award minősítést és az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címet. Dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Megvan a kivitelezője a kolozsvári Keleti park első, tízhektáros szakaszának, így többévnyi tervezés és kisajátítás után végre megkezdődhet a kincses város történetének egyik legnagyobb zöldövezeti beruházása.
2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánították, és költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni az őshonos termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.
Nyáron egy karibi hajókirándulás videója miatt került a hírekbe a 60 ezer eurós udvarhelyi Erasmus+-projekt, most egy meg sem történt Zoom-megbeszélésről közzétett kép miatt került elő újra az ügy.
Hetek óta a december elsejétől érkező új hulladékszállítási rendszer a legforróbb téma Hargita megyében: szomszédok között, a közösségi médiában is sokan adnak hangot felháborodásuknak.
A parajdi sóbánya 60 alkalmazottját elbocsátják novemberben – közölte kedden a Hargita Megyei Munkaerő Ügynökség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!