A városháza veszi át a nagyváradi Teleki (ma Városháza) utcai ortodox zsinagóga kezelését, miután a nagyváradi zsidó hitközség szerződést bontott a Körösvidéki Múzeummal, és a helyi önkormányzathoz fordult segítségért.
2016. augusztus 02., 19:252016. augusztus 02., 19:25
A váradi közgyűlés legutóbbi ülésén el is fogadta a vonatkozó határozatot, majd bejelentették, hogy a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló, vissza nem térítendő forrásokra pályáznak a zsinagóga felújítására, és ott létrehozzák a nagyváradi és Bihar megyei zsidóság múzeumát.
Mint ismeretes, a hitközség a Körösvidéki Múzeummal partnerségben a világ épített örökségének megmentésére irányuló amerikai egyesült államokbeli program keretében pályázott, és nyert el 2012-ben 129 ezer eurót a rendkívül romos állapotban lévő ingatlan felújítására, hogy ott múzeumot alakíthassanak ki. El is végezték a megerősítési és felújítási munkálatok egy részét, a pénz azonban nem volt elég mindenre.
Most a városháza azt tervezi, hogy befejezi a munkálatokat, majd integrálja a leendő múzeumot Nagyvárad idegenforgalmi körforgásába. Ennek megvalósítására egyébként harminc évre kötnek szerződést a zsidó hitközséggel. Amint az ingatlan a város saját kezelésébe kerül, kezdeményezik annak műemlékké nyilvánítását is.
A Körösvidéki Múzeum igazgatója, Aurel Chiriac és a nagyváradi zsidó hitközség vezetője, Koppelmann Félix egyébként még 2010 márciusában írta alá az együttműködési szerződést a zsidó múzeum kialakításáról. Az ötlet viszont még ennél is jóval régebben, már 1996-ban szóba került, igaz, akkor még a Körös-parti neológ zsinagógát szánták múzeumnak. A Cion-templomként is emlegetett zsinagóga viszont ma már kulturális központ, amely otthont adhat kiállításoknak, konferenciáknak, könyvbemutatóknak és koncerteknek egyaránt. Az épület felújítására a határon átívelő uniós program keretében pályáztak, és nyertek támogatást.
Nagyváradon a 20. század elején 33 ezres zsidó közösség élt, a városban 29 zsinagóga és imaház működött. A holokauszt után 2700 zsidó tért vissza a városba, ahol hat zsinagóga maradt. A Teleki utcai ortodox zsinagógát 1930-ban kezdték el építeni Löbl Ferenc tervei alapján, ez volt az utolsó Nagyváradon épített zsinagóga.
Tervek műemlékekkel
A nagyváradi önkormányzat legutóbbi ülésén saját kezelésébe vette át az egykori nagyváradi vámhivatal épületét. Az ingatlan eredetileg a nagyváradi László király szabadkőműves-páholy székhelye volt, a város éppen ezért a szabadkőművességet bemutató múzeumot akar itt létrehozni.
Az Erdon.ro portál beszámolója szerint a város ugyancsak fel fogja újíttatni az egykori lovardát, ennek érdekében fogadták el azt a határozattervezetet, amelynek alapján a város magántulajdonaként telekkönyveztetik a lovardát és a telket, melyen áll. Ez az ingatlan egy nagyobb épületkomplexum része csakúgy, mint a ma már rendkívül leromlott állapotban lévő egykori huszárlaktanya, amely szintén műemlék épület.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a huszárlaktanyával mit lehet tenni, Ilie Bolojan elmondta, hogy az az ingatlan nem a város tulajdona, így az önkormányzat nem tehet egyebet, mint hogy többletadóval sújtja a tulajdonost, aki nem tartja megfelelően karban az épületet és a telket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!