Uniós támogatással készül megvalósíthatósági tanulmány a Csengersima és Pete között lévő magyar–román határátkelőhely infrastruktúrájának hasznosítási lehetőségeiről – jelentették be hétfőn Nyíregyházán. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség és a Szatmár Megyei Tanács által elnyert 50 ezer eurós pályázat keretében felmérik a határszakaszon részben hasznosított ingatlanokat – mondta Oláh István, az ügynökség igazgatója.
1970. január 01., 02:001970. január 01., 02:00
2013. szeptember 30., 17:372013. szeptember 30., 17:37
A projekt legfőbb célja, hogy Románia schengeni övezethez történő csatlakozása után megoldott legyen a jelenleg üresen álló vagy funkciójukat vesztett épületek üzleti célú hasznosítása. Ezek zömében egykori vám- és hatósági épületek voltak – ismertette.
A program másik fontos célja olyan befektetők keresése, akik lehetőséget látnak az épületek hasznosítására. A pályázati összegből piackutatást indítanak, elkészül egy megvalósíthatósági tanulmány, valamint befektetői találkozókat és konferenciákat rendeznek a két ország vállalkozói számára. A tanulmányban megvizsgálják például annak lehetőségét is, hogyan lehetne közúton összekapcsolni a határ közelében fekvő Csenger és a Szatmárnémeti ipari parkjait. Oláh István hozzátette, a program eredményeit és tapasztalatait felhasználják majd a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat területfejlesztési stratégiájában is.
Egy másik program keretében augusztusban kezdte meg működését a közeli Csengersimánál, a 49-es főút mentén létesített magyar-román kereskedelmi központ. Az 540 millió forintos beruházás során Csengersimánál egy 1400 négyzetméteres kis- és nagybani piaccsarnok épült, és létrehoztak egy 1200 négyzetméteres, 62 vagonos hűtőházat is, az árusításra szánt termékek elhelyezésére. A projekt részét képezte még a Szatmárnémetinél létesített, 670 négyzetméteres, több irodából álló, illetve konferencia-tolmácsrendszerrel ellátott képzési, üzleti és tanácsadó centrum is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!