
Uniós támogatással készül megvalósíthatósági tanulmány a Csengersima és Pete között lévő magyar–román határátkelőhely infrastruktúrájának hasznosítási lehetőségeiről – jelentették be hétfőn Nyíregyházán. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség és a Szatmár Megyei Tanács által elnyert 50 ezer eurós pályázat keretében felmérik a határszakaszon részben hasznosított ingatlanokat – mondta Oláh István, az ügynökség igazgatója.
1970. január 01., 02:001970. január 01., 02:00
2013. szeptember 30., 17:372013. szeptember 30., 17:37
A projekt legfőbb célja, hogy Románia schengeni övezethez történő csatlakozása után megoldott legyen a jelenleg üresen álló vagy funkciójukat vesztett épületek üzleti célú hasznosítása. Ezek zömében egykori vám- és hatósági épületek voltak – ismertette.
A program másik fontos célja olyan befektetők keresése, akik lehetőséget látnak az épületek hasznosítására. A pályázati összegből piackutatást indítanak, elkészül egy megvalósíthatósági tanulmány, valamint befektetői találkozókat és konferenciákat rendeznek a két ország vállalkozói számára. A tanulmányban megvizsgálják például annak lehetőségét is, hogyan lehetne közúton összekapcsolni a határ közelében fekvő Csenger és a Szatmárnémeti ipari parkjait. Oláh István hozzátette, a program eredményeit és tapasztalatait felhasználják majd a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat területfejlesztési stratégiájában is.
Egy másik program keretében augusztusban kezdte meg működését a közeli Csengersimánál, a 49-es főút mentén létesített magyar-román kereskedelmi központ. Az 540 millió forintos beruházás során Csengersimánál egy 1400 négyzetméteres kis- és nagybani piaccsarnok épült, és létrehoztak egy 1200 négyzetméteres, 62 vagonos hűtőházat is, az árusításra szánt termékek elhelyezésére. A projekt részét képezte még a Szatmárnémetinél létesített, 670 négyzetméteres, több irodából álló, illetve konferencia-tolmácsrendszerrel ellátott képzési, üzleti és tanácsadó centrum is.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
szóljon hozzá!