Nem tilos civilként magyar nyelvű utcanévtáblát kihelyezni a házfalunkra, és ehhez nem kell előzőleg jóváhagyást kérni – szögezte le lapunknak Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke annak kapcsán, hogy a hatóságok bírságolni szándékoznak az ügyben.
2014. augusztus 24., 12:402014. augusztus 24., 12:40
A helyi sajtóban megjelent hír alapján 25 és 50 ezer lejes bírságot szabhatnak ki a lakosokra a nem hivatalos elnevezés feltüntetéséért. Csomortányi szerint azonban a jogszabály, melyre a hatóságok hivatkoznak, csupán a helységnévtáblákra vonatkozik.
„Korábban pont erre a határozatra hivatkozva utasította el a magyar utcanevek feltüntetését szorgalmazó beadványunkat a váradi önkormányzat, holott a két dolog nem áll összefüggésben egymással” – magyarázta lapunknak a politikus.
Rámutatott, a törvények elviekben támogatják a többnyelvű feliratokat, a kisebbségvédelmi keretegyezmény, a Románia által is rektifikált nyelvi charta, valamint a román–magyar alapszerződés egyaránt lehetővé teszi a magyar utcanevek használatát. Hasonlóan vélekedik az RMDSZ is, a sajtónak az ügyben nyilatkozó Biró Rozália szenátor szintén nem tartja törvényellenesnek, ha magánterületén kétnyelvű utcanévtábla tájékoztatja az arra elhaladókat.
Mint arról beszámoltunk, a néppárt már korábban elkészítette a nagyváradi magyar történelmi utcanevek aktualizált jegyzékét, amelyet a helytörténészek jóváhagyása után a helyi önkormányzathoz is benyújtanak, és többéves próbálkozás után ismét megkísérlik hivatalosítani a kétnyelvű feliratozást. Csomortányiék egy régebbi kezdeményezésüket is fel akarják eleveníteni, így ismét várják azokat a polgárokat, akik ki szeretnék tenni ingatlanjukra a történelmi magyar utcanevet jelző táblát, amelyet elkészítenek a számukra.
A néppárti vezető tájékoztatása szerint eddig már tízen vállalták a későbbiekben elkészülő feliratok kihelyezését. Mint kiderült, már van, aki saját háza kapujára kétnyelvű táblát helyezett el, és Csomortányi szerint, ha végre rendelettel hivatalosítanák a magyar feliratot, akkor a táblák kinézetét is egységesíteni lehetne, hogy illeszkedjenek a városképbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!