Rendkívüli tanévnyitó ünnepséget tartottak pénteken a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai karán, az egyetem ugyanis csatlakozott az Óbudai Egyetem főszervezésében zajló, a magyar tannyelvű Kárpát-medencei felsőoktatási intézményeket összefogó közös tanévnyitóhoz.
2013. szeptember 22., 16:252013. szeptember 22., 16:25
Az eseményen a Sapientia mellett a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a komáromi Selye János Egyetem, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara vett részt. Az ünnepség közös része videokonferencián keresztül zajlott, az esemény központi helyszínén, a budapesti Művészetek Palotájában felszólalt többek között Tőkés László európai parlamenti képviselő, Varga Mihály, Magyarország nemzetgazdasági minisztere és Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár, Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke, Áder János köztársasági elnök pedig videoüzenetben köszöntötte az egyetemi hallgatókat.
„Jelképes erejű a mai tanévnyitó. Felsereglésünk alkalmával újból együtt van a nemzet és legszebb virága: a tanuló ifjúság. Illyés Gyula szavaival szólva a haza a magasból újra földre száll, és a Kárpát-medencei közös egyetemi térben valósággá válik” – szólt a több ezer hallgatóhoz Tőkés László. Az EP-képviselő ugyanakkor hangsúlyozta: a mai európai kordivattal ellentétben a magyar egyetemi hallgatóknak nem a vendégmunkások és elvándorlók útját kell követniük, hanem otthon kell jobb és élhetőbb viszonyokat teremteniük. „Mi lesz velünk, ha legjobbjaink, ifjúságunk színe-virága itt hagyja hazáját? Szellemi-társadalmi megújulásunk legfőbb követelménye a ti helytállásotok” – hívta fel a figyelmet Tőkés László, aki szerint a rendezvény célja az összetartozás kifejezése, az anyanyelvi tudásátadás támogatása, a tudomány határok nélküli magyar nyelven történő művelése, valamint az anyaországhoz tartozás és a magyarságtudat erősítése.
Egyszerre tettek fogadalmat az elsőévesek
A közös ünnepséget kezdeményező Rudas Imre, az Óbudai Egyetem rektora hangsúlyozta: az általa vezetett egyetem „mélyen elkötelezett a határon túli magyar felsőoktatás, a tudomány határok nélküli művelése, az anyaországhoz tartozás és magyarságtudat erősítése mellett, a közös tanévnyitó pedig tisztelgés a nemzeti összetartozás előtt.” A közös évnyitót Dávid László, a Sapientia–EMTE rektorának ünnepi beszéde zárta: az illetékes Marosvásárhelyről, vagy ahogyan ő fogalmazott Bernády, a Bolyaiak és Bodor Péter városából köszöntötte a Kárpát-medence egyetemeit. A rektor rámutatott: nagy feladatok várnak a hallgatókra, akiknek erőre és hitre van szükségük, hogy alkotó, gondolkodó és öntudatos fiatalokká válhassanak. A közös évnyitó legünnepélyesebb pillanata az elsőévesek fogadalométele volt, a résztvevő nyolc felsőoktatási intézmény hallgatói ugyanis egyszerre fogadtak hűséget egyetemük és hazájuk iránt.
A jövőbe tekintenek az intézményvezetők
A Sapientia kolozsvári karának tanévnyitója Horváth Anna alpolgármester felszólalásával folytatódott. „A közös tanévnyitó azt jelenti, hogy közösen tekintünk a jövőbe, egyéni céljainkat közös jövőképünknek rendeljük alá” – hangsúlyozta az alpolgármester, aki arra is rámutatott, hogy a Sapientia–EMTE egy évtizedes fennállásával kivívta elismertségét, és megkérdőjelezhetetlenül igazolta létjogosultságát. Magdó János, Magyarország főkonzulja a kételkedés fontosságára és a tudás tökéletesítésére ösztönözte a hallgatókat, míg Tonk Márton dékán azon reményének adott hangot, hogy a kar új, október 4-én avatandó ingatlanjában évtizedek, de akár egy évszázad múlva is magyar nyelvű oktatás fog zajlani.
A csíkszeredai diákokat Zsigmond Barna Pál főkonzul köszöntötte, aki rámutatott: a Sapientia a magyar tudományosság eszközévé vált, nem utolsó sorban pedig az anyanyelven való továbbtanulást biztosítja a fiataloknak. Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja az egyetem csíkszeredai épületének tervezett felújítására tért ki: elmondása szerint a bentlakás helyzete továbbra is gondot okoz, de az intézmény megkapta a fejlesztési keretet, így hamarosan elkezdődhet a korszerűsítés. Ráduly Róbert Kálmán polgármester a megyeszékhely nyújtotta lehetőségekre hívta fel a hallgatók figyelmét, meglátása szerint ugyanis igény volna egy komoly vegyeskórusra, illetve színjátszó körre, de az egyetemistáknak a sportcsarnok, a jégpálya és az uszoda használatát is javasolta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!