Klaus Johannis megválasztásáról sváb szemmel

„Nagy nyitásnak” nevezte a vasárnapi szavazás eredményét az alelnök, hozzátéve: ez a német közösség sikere is egyben, hisz azt mutatja, hogy a román társadalom értékeli e népcsoport korrektségét, precizitását, munkaszeretetét és civilizáltságát.

Stefan Ressler ugyanakkor úgy látja, az NDF és az RMDSZ kapcsolatát nem befolyásolja jelentősen az, hogy a magyar érdekképviselet nem állt ki a német kisebbség egyik vezéralakjának számító Johannis mellett, sőt inkább ellenfelének, Victor Pontának igyekeztek kedvezni.

Hozzátette: bizonyos mértékig meg is tudja érteni azt, hogy az RMDSZ egyes prominensei a szociáldemokraták jelöltjének kampányoltak. Úgy vélekedett, Szatmár megyei viszonylatban – ahol évtizedek óta koalícióban indul a választásokon az NDF és az RMDSZ – bár várhatóan megnövekszik pártja politikai súlya, és az új Nemzeti Liberális Párt (PNL) – melynek színeiben Johannis elnöki mandátumot nyert – is igyekszik közeledni hozzájuk, egyes számú partnerüknek továbbra is a szövetséget tekintik.

Mint fogalmazott, évek óta korrekt és lojális társuk volt a magyar párt, a két kisebbség sajátos érdekei pedig részben fedik egymást, ezért úgy véli, megmarad továbbra is az együttműködés, bár nem zárkóznak el a többi politikai szereplővel való egyeztetésektől sem.

A Szatmár megyei sváb közösség egyébként országos viszonylatban egyedinek számít, mivel – ellentétben például a román etnikumhoz húzó szászokkal – igen jó viszonyt ápolnak hosszú évtizedek óta a magyarokkal, emellett túlnyomó többségük áttért a magyar nyelv használatára.

Nehezen becsülhető meg egyébként, hogy mennyien választanák a német fórumot, ha ez önállóan kezdene politizálni, mivel a szatmáriak jelentős hányada többes identitású – sok a sváb–magyar kettős identitással rendelkező ember, de nem számít ritkának az sem, hogy valaki egyszerre vallja magát svábnak, magyarnak és románnak, mivel igen gyakoriak a vegyes házasságok.

Amint Stefan Resslertől megtudtuk, bár a népszámláláson mindössze valamivel több, mint 5 ezren vallották Szatmár megyében németnek magukat, az NDF szavazótábora ennél jóval bővebb, hisz hét községben van polgármesterük, és az RMDSZ-szel közös listán bejutott megyei, városi és községi tanácsosaik is vannak szép számmal. Ressler leszögezte: az etnikai hovatartozástól helyi szinten szerinte a választók számára fontosabb a jelölt személye, mert ha az illető hiteles, bármely párt színeiben indul, megszavazzák.

A Klaus Johannist ért RMDSZ-es kritikákra vonatkozó kérdésünkre az alelnök kifejtette: biztos abban, hogy az új államelnök kellő komolysággal kezeli majd a magyar kisebbség sajátos problémáit.

A Székelyföld autonómiája kapcsán kifejtette: maga sem ért egyet azzal, hogy egyetlen régiónak többletjogokat biztosítsanak az ország többi részével egyáltalán nem törődve. Hozzátette: legyen szó akár etnikai, akár gazdasági autonómiáról, abban biztos, hogy Klaus Johannis végighallgatja majd az érveket, és ha úgy is határoz, hogy egy-egy törekvést nem karol fel, döntését mindenképp értelmes érvekkel támasztja majd alá.

Stefan Ressler szerint az elnökválasztás második fordulójának eredményei világosan megmutatták, hogy a magyarság tömegesen Klaus Johannis mellett foglalt állást – százalékos arányban a legtöbb szavazatot például Hargita megyében kapta –, ezt pedig véleménye szerint az elnök nem felejti majd el.