Gyógyír a trianoni traumára

A fideszes politikus rámutatott: minden magyar érdeke, hogy kihozzuk a határok feletti összetartozásból, amit lehet, erre hívja fel a figyelmet évről évre a nemzeti összetartozás napja. A külügyi államtitkár hangsúlyozta: mindent meg kell tenni az anyaországi élet szervezésével az államigazgatásban, az önkormányzatokban, a gazdaságban és a szellemi életben azért, hogy a határon túliak „magától értetődő kapcsolódási pontokat” találjanak.

Kölcsönös előnyök a román-magyar viszonyban
Magyarország nem nullaösszegű játszmaként, hanem kölcsönös előnyöket hordozó területként tekint a magyar–román kisebbségi, nemzetpolitikai viszonyra – jelentette ki Németh Zsolt az MTI-nek, miután a román külügyminisztérium és parlament tisztségviselőivel tárgyalt pénteken Bukarestben. A külügyi államtitkár találkozott Viorel Hrebenciuc képviselőházi alelnökkel, George Ciamba európai ügyekért felelős külügyi államtitkárral és Mihai-Răzvan Ungureanu volt miniszterelnökkel. Németh közölte, a kétoldalú kapcsolatok dinamizálása és a bizalomépítés érdekében nem látványos, hanem hatékony és folyamatos párbeszédre van szükség. A megbeszéléseken a magyar fél egyebek mellett egy határ menti vegyes bizottság létrehozására tett javaslatot, és a határ menti közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről egyezménytervezetet adott át. Németh Zsolt jelezte a román félnek, hogy Magyarország hangsúlyt helyez a marosvásárhelyi orvosi egyetem (MOGYE) ügyére, amelyet kiemelt fontosságúnak tart a magyar oktatás szempontjából, és hasonlóképpen fontos szerepet tulajdonít a regionális beosztás kérdésének, a nyelvhasználatnak és a legkülönfélébb szimbolikus ügyeknek, beleértve a székely zászló kérdését. „A román tárgyaló partnerek nyitottnak mutatkoztak a párbeszédre. A székelyzászló-háborút minden jel szerint magunk mögött tudhatjuk. Úgy gondolom, a júniusi kisebbségi vegyes bizottsági titkári találkozón többet fogunk látni a román félnek a hozzáállásából” – összegezte bukaresti tárgyalásait a külügyi államtitkár.

„Meg kell tenni mindent, hogy a határon túli magyar szervezetekkel – így az Erdélyi Magyar Néppárttal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal is – olyan együttműködési programokat alakítsunk ki, amelyek minden szakterületen felszabadítják az összetartozásban rejlő energiákat, és értéket teremtenek. Ezáltal pedig megőrzik és átörökítik az új nemzedékeknek az összetartozást” – mondta Németh. Hozzátette: meg kell tenni mindent ezekért a célokért a szomszédos országokkal és a nemzetközi partnerekkel való együttműködésben is, olyan projektek indításával, amelyek szorosabbá teszik a kapcsolatokat a magyarországi és a szomszédos országok társadalma, nemzetei és gazdaságai között. A külügyi államtitkár elmondta, Nyugat-Európa számos országában beigazolódott, hogy a kisebbségek területi és kulturális autonómiaformái segítik az önmegvalósítást, az energiák felszabadulását, és ez így van a Kárpát-medencében is. „Több autonómia, több teljesítmény. Több teljesítmény, gyorsabb felemelkedés. Gyorsabb felemelkedés, jobb Közép-Európa” – foglalta össze az államtitkár a nemzeti összetartozás programját.

Tőkés László erdélyi EP-képviselő az ünnepségen azt mondta: Trianon nem egyedi, egyszeri esemény, hanem 93 éve tartó gyilkos folyamat. „Állandó poszttrianoni traumában élünk, ezért nagyon fontos az anyaország támogatása a külhoni magyarság számára” – hangsúlyozta az EMNT elnöke, aki szerint ez az ünnep egy történelmi eseményen, Trianonon és egy kristálytiszta eszményen alapul, ami nem más, mint az összetartozás. „Ez az, ami magyarok százezreit gyűjti össze ezekben a napokban. Gyásznap helyett az egymásra találás napját éljük át” – hangsúlyozta Tőkés, majd a székely lobogót magasba emelve azt mondta az egybegyűltek előtt: „ezt a zászlót senki nem veheti ki a kezünkből.” Kijelentette: a romániai magyarok nem akarnak az erdélyi szászok, svábok és zsidók sorsára jutni, akiket „kemény valutáért árusítottak ki”.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.