
Renate Weber liberális európai parlamenti képviselő a verespataki bányaprojektről
2013. szeptember 16., 15:562013. szeptember 16., 15:56
– A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nemrég úgy döntött, hogy képviselői és szenátorai a parlamentben testületileg elutasítják majd a verespataki bányanyitásról szóló törvénytervezetet. Milyen érvek mellett jutott erre az álláspontra a kormányzó alakulat, amelyen belül eddig megoszlottak a vélemények az ügyben?
– Bocsásson meg, de én nem vettem részt a pártnak az erről szóló ülésén. Én is csak arról tudok, amit az alakulat vezetősége nyilvánosságra hozott.
– Ön szerint mit ért a bányaprojekttel kapcsolatos történetből az egyszerű állampolgár, miután a kormány elfogadta a törvénytervezetet, Victor Ponta miniszterelnök azonban kijelenti, hogy parlamenti képviselőként nem szavazza meg?
– Véleményem szerint meg kellene kérdezni az állampolgárt, hogy mit ért ő a kormányfő következetlenségéből. Ez egyértelmű gondolkodásbeli következetlenségre vall.
– Hasznára válhat ez a bányaprojekt az országnak olyan körülmények között, hogy a parlament fogja kimondani róla a végső szót politikai alapon, és nem szakértői vélemények születik döntés a kitermelésről?
– Meggyőződésem, hogy ez a projekt sohasem lesz hasznos Románia számára. Ez a hosszú évek óta dédelgetett bányaterv egyértelműen káros, nem is értem, miért engedné meg egy ország, hogy megfosszák természeti kincsétől, és neki ne maradjon szinte semmi. Könnyű azt mondani, hogy ciántechnológiát alkalmaznak Norvégiában és Finnországban is, viszont az ottani kitermelések százszor kisebbek, mint amilyet Verespatakra terveznek. Engem elsősorban a leendő kitermelés mérete aggaszt, és hiába próbálnak meggyőzni arról, hogy húsz tonna robbanóanyag napi felhasználása nem fogja befolyásolni a környéket. Remélem, hogy a parlament nem fogja elfogadni ezt a projektet. Másrészt ne feledjük, hogy Románia parlamentje egy politikai képviseleti szerv, vagyis az ott hozott döntés kötelező módon politikai.
– Hit and run (üss és szaladj) típusú, vagyis cserbenhagyásos társaságnak nevezte a kanadai-román Roşia Montană Gold Corporation céget, sőt az általa meglebegtetett kártérítési igény kapcsán felajánlotta, hogy egy esetleges perben bérmentve ellátja a román állam jogi képviseletét.
– Először is ez a cég nem román, hiszen a román állam, a dévai Minvest társaság részesedése egy vicc. Ad-hoc jelleggel kifejezetten a verespataki bányanyitás céljából hozták létre, amelynek bottal üthetjük a nyomát, ha a kitermelés végzetével csődöt jelent, és távozik, anélkül, hogy helyreállítaná a térség környezetét. Másrészt a társaság eddig hivatalosan nem állt elő semmiféle igénnyel, ennek megfelelően várom, hogy pert indítson, és megfogalmazza követeléseit. A társaság stratégiája az, hogy fenyegetőzés útján kicsikarjon egy politikai döntést.
– Miként befolyásolhatják a parlamenti döntést, a verespataki bánya sorsát a több mint két hete tartó utcai tüntetések?
– Ez majd kiderül, nem tudom megmondani, hogy befolyásolja-e. Az viszont tény, hogy mióta a törvénytervezet a parlament elé került, majd megkezdődtek az utcai demonstrációk, érdemi vita bontakozott ki a projektről. Az elmúlt tizenöt évben, mióta ez a kanadai társaság megvetette a lábát Romániában, soha annyit nem beszéltek erről a bányatervről, mint most.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!