Saját polgármesterei is fellázadtak a Victor Ponta vezette kormány ellen, a Romániai Községek Szövetsége (ACOR) – amelyben 2800, többségében a Szociálliberális Unió színeiben megválasztott elöljáró vesz részt – tiltakozó jegyzéket intézett a kormányhoz.
2013. augusztus 22., 23:552013. augusztus 22., 23:55
„Csaknem 15 hónap telt el a hatalomváltás és több mint fél év a jelenlegi kormány beiktatása óta, és általános a csalódottság\" – idézte a jegyzéket csütörtökön a Gândul. A polgármesterek azt kifogásolják, hogy a mezőgazdasági jövedelmekre kivetett adót nekik kell behajtaniuk, de az abból befolyt pénzt a kormány nem osztja vissza helyi projektekre.
Nehezményezik továbbá azt is, hogy a közigazgatási csődeljárásról szóló rendelet csak a polgármesteri hivatalokra vonatkozik, és a „központi adminisztráció\" hibáit nem bünteti, védelmet biztosítva a „közpénzekből busásan megfizetett hozzá nem értésnek\". A községi elöljárók az összeférhetetlenségi törvény módosítását is követelik, hogy részt vehessenek a községi tulajdonban lévő közművek igazgatótanácsában.
A polgármesterek nagyobb fizetést is szeretnének, és azt követelik, hogy városvezetői tevékenységük időszaka számítson bele a nyugdíjalapba. Az elöljárók a tiltakozások további formáit is kilátásba helyezték: elsősorban azt, hogy nem fogják mozgósítani a választókat a soron következő voksolásokon, de a munkabeszüntetést sem zárják ki.
Mint arról beszámoltunk, múlt héten Ilyés Gyula, az RMDSZ önkormányzatokért felelős főtitkár-helyettese is figyelmeztetett, hogy a kormány intézkedései gátolják az elöljárók munkáját. Szatmárnémeti volt polgármestere szerint a RMDSZ támogatja a Romániai Községek Egyesületének tiltakozó nyilatkozatát, és felkérte a szövetség elöljáróit, lássák el kézjegyükkel a dokumentumot. Az ACOR július 29-ei országos közgyűlésén egyhangúlag elfogadott nyilatkozata felelős párbeszédre szólítja fel a kormányt, hathatós problémamegoldást kér, kifejtve, ellenkező esetben nemzetközi szakfórumokhoz fordul.
Az erdélyi magyarság alkalmazkodási stratégiái a központi témája az Erdélyi magyarság a 20. században című kisebbségtörténeti konferenciának, melyet május 15–16-án tartanak Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban.
UNESCO-várományos lett a Bihar-hegységben található Cigány-barlang, amelyet Czárán Gyula tárt fel. A kizárólag kutatók által látogatható üreg több tízezer éves barlangrajzokat őriz, Kelet-Európa legfontosabb őskőkorszaki leletei között tartják számon.
Negyven házkutatási és 37 előállítási parancsot hajtottak végre szerdán a Szeben megyei gazdasági bűnözés elleni osztály rendőrei. A kihallgatásokat követően 9 személyt vettek őrizetbe lopásban való bűnrészesség gyanúja miatt.
A brassói repülőtér több charterjáratot indít a 2026-os nyári szezonban közkedvelt célpontokra.
Egy erdőmérnököt és egy erdészt vett őrizetbe kedden a Bihar megyei rendőrség informatikai hamisítás, speciális jelölőeszközök jogosulatlan használata és hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Fényes nappal filmeztek le egy medvét szerdán Brassó belvárosában.
Felemelő hangulat töltötte meg nemrég a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum udvarát, ahol idén is megtartották a végzős diákok szalagavató bálját és hagyományos nagykorúsítási ünnepségét.
Csodával határos módon találták meg élve azt az ötéves kisfiút, aki hétfő este tűnt el Alsósebes közelében. A gyermeket több mint 450 ember kereste, végül egy erdős területen, apjától mintegy két kilométerre bukkantak rá.
Ritkán kerül a közélet középpontjába egy szerzetesrend jogi helyzete, most azonban a nagyváradi premontrei közösség ügye nemcsak egyházi, hanem nemzetközi jogi és kisebbségvédelmi kérdéseket is felvet. Varga Andrea jogász nyilatkozott a Krónikának.
A csíksomlyói pünkösdi fogadalmi búcsú főcelebránsa és szónoka Exc. és Ft. dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke lesz május 23-án, szombaton.
szóljon hozzá!