Vészesen fogynak a románok a Székelyföldön – kongatta meg a vészharangot a magyarellenességéről ismert Ioan Lăcătuşu vezette Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ.
2013. szeptember 16., 14:542013. szeptember 16., 14:54
A Kovászna és Hargita megye ortodox püspöksége holdudvarába tartozó központ arra kéri a kormányt, védje meg a térségben élő románokat, akiket az „asszimiláció, az elvándorlás” veszélye fenyeget, miközben a többségben levő magyarokat „nyilvánvaló és túlzott pozitív diszkriminációval védelmezik”. A központ egy tanulmány készített, amely a 2011-es népszámlálás adataira hivatkozva rámutat: a Kovászna megyében élő románok száma az elmúlt tíz esztendőben 18 százalékkal csökkent, 54 586 főről 45 021 főre, míg Hargita megyében 20 százalékkal kevesebb a román, közel húszezer személlyel csökkent a számuk. A térséget érintő népességfogyás magasabb az országos átlagnál és a magyarok körében tapasztalható létszámcsökkenésnél – mutat rá Ioan Lăcătuşu, aki szerint az általános demográfiai okok mellett a két székely megyében élő románok a „toleranciahiány és diszkrimináció” áldozatai, hiszen mint írják, a munkahelyek betöltéséhez a közszférában és a magánszektorban is kizáró jellegű a magyar nyelv ismerete.
A tanulmány rámutat: Kovászna és Hargita megyékben 112 település van, ezek közül 71-ben a román lakosok száma nem éri el a százat, és sem anyagi, sem humán erőforrásuk nincs, hogy megőrizzék identitásukat. A tanulmány szerzői úgy vélik, a román államnak erőteljesebben kellene gyakorolnia alkotmányos jogait a térségben, és olyan intézményi és törvényes keretet kellene kidolgoznia, mely segít a románok identitásának megőrzésében és kinyilvánításában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!