Nyilvános vita nélkül próbál megoldást találni az elmúlt napokban kirobbant konfliktus megoldására az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) brassói szervezete.
2013. szeptember 30., 18:152013. szeptember 30., 18:15
A helyhatósági választásokon példaértékű együttműködést kötő alakulatok között a viszony azt követően mérgesedett el, hogy a helyi RMDSZ közölte Toró Tamás brassói városi tanácsossal: megvonja tőle a politikai támogatást, arra hivatkozva, hogy tanácsosi tiszteletdíjából nem fizeti az RMDSZ-nek a tagsági díjat. Amint arról beszámoltunk, a választásokkor kötött szóbeli megállapodás értelmében a néppárt jelöltjei a szövetség listáján indultak. Az összefogás révén két-két magyar jelölt jutott be a megyeszékhelyi, illetve a megyei önkormányzatba. Így jutott városi tanácsosi mandátumhoz Toró is, aki a néppárt Brassó megyei szervezetének alelnöke.
Amennyiben az RMDSZ az önkormányzati képviselőtestületet is tájékoztatja a politikai támogatás megvonásáról, Toró Tamás elveszíti mandátumát, így helyére új személyt kell jelölni a közös listáról.
Zakariás Zoltán, az EMNP országos választmányának elnöke hétfői nyílt levelében azt javasolta Kovács Attilának, a Brassó megyei RMDSZ elnökének, hogy a két alakulat közösen hozzon döntéseket a magyar képviselettel kapcsolatos kérdésekről. Zakariás etikátlannak nevezte a Toró Tamással kapcsolatos, „egyoldalú, a magyar képviselet megítélésén foltot ejtő” döntést, és azt kéri, hogy a Brassó megyei RMDSZ vonja vissza a politikai támogatás megvonására vonatkozó határozatát.
Kovács Attila a Krónika érdeklődésére elmondta, a konfliktust kiváltó ügyet „jegelték”, és azt reméli, hogy tárgyalásos úton feloldják majd a két alakulat közti feszültséget. Leszögezte: az RMDSZ-nek nem áll szándékában felrúgni a választásokkor megkötött egyezséget, de tisztázni szeretne néhány részletet a közös munka hatékonyabbá tétele érdekében. „Kifogásainkat már májusban jeleztük az EMNP megyei szervezetének, választ azonban nem kaptunk. Továbbra is azt szeretnénk, hogy problémáinkat házon belül, káros sajtónyilatkozatok, vagdalózások és nyílt levelek nélkül tisztázzuk” – mondta Kovács Attila.
A szövetség Brassó megyei szervezetének az elnöke reagálni kívánt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a néppárt panaszára is, miszerint az RMDSZ minden előzetes bejelentés nélkül szervezte meg az október 6-ig tartó Brassó Megyei Magyar Napok elnevezésű rendezvényt, ellopva az ötletet a rendezvény korábbi szervezőjétől. Kovács Attila rámutatott: az RMDSZ megyei és városi szervezete a rendszerváltás óta rendszeresen szervez magyar jellegű rendezvényeket. A brassói politikus úgy véli, a két szervezet közti kommunikáció hiánya miatt történhetett meg az, hogy az RMDSZ szervezte Brassó Megyei Magyar Napok lezárása után, október 7-én kezdődik az EMNT és az EMNP Brassói Magyar Napok elnevezésű rendezvénye. „Mi is azt szeretnénk, ha a brassói magyarság ünnepeit közösen szerveznénk meg, ez ellen sosem volt kifogásunk. Az RMDSZ nem tudott arról, hogy a néppártosok mikorra időzítik a magyar napokat. Toró Tamással, a Brassói Magyar Napok egyik főszervezőjével az elmúlt 3–4 hónapban erről sem tudtunk egyeztetni. Egyszerűen nem tudtunk kommunikálni megfelelően” – tette hozzá.
Amint arról beszámoltunk, az EMNP múlt heti közleményében különösnek nevezte, hogy a néppárt szervezte Brassói Magyar Napok 2011-ben megszervezett első kiadása után pár hónappal az RMDSZ helyi szervezete az Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál (OSIM) levédette a Brassó Megyei Magyar Napok elnevezést. Sándor Levente, az EMNP Brassó megyei szervezetének elnöke szerint az eset kísértetiesen hasonlít a Nagyváradihoz, ahol idén júliusban az RMDSZ Bihar megyei szervezete levédette a júniusban tartott nagyváradi Szent László Napok elnevezést és a logót, bár a szervezésben nem vett részt.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
szóljon hozzá!