
Aggodalmának adott hangot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) a tanügyi rendszerben várható átszervezések miatt.
2013. december 16., 17:082013. december 16., 17:08
2013. december 17., 12:142013. december 17., 12:14
Az RMPSZ szombati elnökségi ülésén állásfoglalásban tiltakozott az ellen, hogy az átszervezés kapcsán az illetékesek kizárólag pénzügyi szempontokat vesznek figyelembe. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy miközben Romániában a tanügyi törvény értelmében az oktatás országos prioritásnak számít, a 2014-es költségvetés nem biztosítja egy minőségi oktatási rendszer működtetését.
„A beiskoláztatási módszertanban levő megszorító intézkedések az egész romániai közoktatási rendszert érintik, de hatványozottan kihatnak a kisebbségi oktatásra: veszélyeztetik a vidéki kisiskolák létét, komoly összevonásokat írnak elő a városi iskolák esetében, megnehezítik a bentlakást is működtető intézmények helyzetét” – olvasható a szakmai szervezet szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában.
Ebben arra is rámutatnak, hogy a 2013/72-es sürgősségi kormányrendelet által megállapított fejkvóta rendszer sok esetben akkor sem biztosítja az iskolák működését, ha az osztályok átlagos vagy maximális létszámúak. A kisebbségi oktatást érintő korrekciós mutató kizárólag csak a kerettanterv által előírt órák kifizetését veszi figyelembe, s nem nyújt védelmet a kis létszámból eredő fenntartási gondokra, figyelmeztet az RMPSZ.
A szakmai szervezet arra is rávilágít, hogy a kormány a hiányos költségvetésből adódó problémák megoldását az önkormányzatokra próbálja áthárítani, holott azok anyagi fedezet hiányában nem tudják ezt felvállalni. „Belátjuk, hogy indokolt esetben szükség van az iskolahálózat racionalizálására, viszont elhibázott az oktatási rendszert teljes mértékben pénzügyi szempontoknak alávetni, hiszen ez az oktatási folyamat minőségbiztosításának rovására történik” – hangsúlyozza az RMPSZ elnöksége, arra is felhívva a figyelmet, hogy a fejkvóta rendszer nincs tekintettel a minőségi mutatókra.
Példaként említik, hogy az iskolák számára nem előnyös magasan képzett pedagógusokat foglalkoztatni, mert az megterheli a béralapot. „A kerettanterv alkalmazása diszkriminatív a kisebbségi oktatásban résztvevő diákok esetében, hiszen veszélyezteti a második idegen nyelv tanítását, valamint a választható tantárgyak bevezetését” – emelik ki az állásfoglalás aláírói.
Az RMPSZ elnöksége azt is kifogásolja, hogy miközben módosító javaslatokat fogalmazott meg a tankönyvek pályáztatását, elbírálását, fordítását, megjelentetését és terjesztését szabályozó, nemrég közvitára bocsátott módszertan kapcsán, a minisztérium illetékesei ezeket nem vették figyelembe. „Tiltakozunk az eljárás ellen, amely kisebbségi jogainkat csorbítja, hátrányos helyzetbe hozza az anyanyelvű oktatásra jogosult tanulókat és azokat az intézményeket, kiadókat, amelyek a kisebbségi oktatás tankönyveinek kiadásában érdekeltek” – fogalmaz az RMPSZ elnöksége, arra kérve az illetékeseket, hogy tartsák be a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvényi előírásokat, és minden, a kisebbségeket érintő oktatáspolitikai intézkedés esetében konzultáljanak az érdekvédelmi szervezetekkel.
Mint arról beszámoltunk, a következő tanévtől nagyméretű átszervezések várhatók a romániai oktatási rendszerben, osztály- és iskolaösszevonásokra, tömeges elbocsátásokra kerülhet sor, miután az oktatási minisztérium bejelentette: nem hajlandó többet finanszírozni azon iskolák költségeit, ahol a fejkvóta nem elegendő a béralap biztosításához.
A tanfelügyelőségeknek az iskolaigazgatókkal közösen stratégiát kell kidolgozniuk a bérek biztosítására. Bár az iskolák működtetőiként ebbe az önkormányzatok is bepótolhatnának, a törvény nem kötelezi őket erre. A magyar szakemberek abban bíznak, hogy a kisebbségi oktatás nem szenved kárt az átszervezés során, és a szórványban a szaktárca továbbra is biztosítja majd a magyar iskolák működéséhez szükséges pénzalapot.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
szóljon hozzá!