
Aggodalmának adott hangot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) a tanügyi rendszerben várható átszervezések miatt.
2013. december 16., 17:082013. december 16., 17:08
2013. december 17., 12:142013. december 17., 12:14
Az RMPSZ szombati elnökségi ülésén állásfoglalásban tiltakozott az ellen, hogy az átszervezés kapcsán az illetékesek kizárólag pénzügyi szempontokat vesznek figyelembe. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy miközben Romániában a tanügyi törvény értelmében az oktatás országos prioritásnak számít, a 2014-es költségvetés nem biztosítja egy minőségi oktatási rendszer működtetését.
„A beiskoláztatási módszertanban levő megszorító intézkedések az egész romániai közoktatási rendszert érintik, de hatványozottan kihatnak a kisebbségi oktatásra: veszélyeztetik a vidéki kisiskolák létét, komoly összevonásokat írnak elő a városi iskolák esetében, megnehezítik a bentlakást is működtető intézmények helyzetét” – olvasható a szakmai szervezet szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában.
Ebben arra is rámutatnak, hogy a 2013/72-es sürgősségi kormányrendelet által megállapított fejkvóta rendszer sok esetben akkor sem biztosítja az iskolák működését, ha az osztályok átlagos vagy maximális létszámúak. A kisebbségi oktatást érintő korrekciós mutató kizárólag csak a kerettanterv által előírt órák kifizetését veszi figyelembe, s nem nyújt védelmet a kis létszámból eredő fenntartási gondokra, figyelmeztet az RMPSZ.
A szakmai szervezet arra is rávilágít, hogy a kormány a hiányos költségvetésből adódó problémák megoldását az önkormányzatokra próbálja áthárítani, holott azok anyagi fedezet hiányában nem tudják ezt felvállalni. „Belátjuk, hogy indokolt esetben szükség van az iskolahálózat racionalizálására, viszont elhibázott az oktatási rendszert teljes mértékben pénzügyi szempontoknak alávetni, hiszen ez az oktatási folyamat minőségbiztosításának rovására történik” – hangsúlyozza az RMPSZ elnöksége, arra is felhívva a figyelmet, hogy a fejkvóta rendszer nincs tekintettel a minőségi mutatókra.
Példaként említik, hogy az iskolák számára nem előnyös magasan képzett pedagógusokat foglalkoztatni, mert az megterheli a béralapot. „A kerettanterv alkalmazása diszkriminatív a kisebbségi oktatásban résztvevő diákok esetében, hiszen veszélyezteti a második idegen nyelv tanítását, valamint a választható tantárgyak bevezetését” – emelik ki az állásfoglalás aláírói.
Az RMPSZ elnöksége azt is kifogásolja, hogy miközben módosító javaslatokat fogalmazott meg a tankönyvek pályáztatását, elbírálását, fordítását, megjelentetését és terjesztését szabályozó, nemrég közvitára bocsátott módszertan kapcsán, a minisztérium illetékesei ezeket nem vették figyelembe. „Tiltakozunk az eljárás ellen, amely kisebbségi jogainkat csorbítja, hátrányos helyzetbe hozza az anyanyelvű oktatásra jogosult tanulókat és azokat az intézményeket, kiadókat, amelyek a kisebbségi oktatás tankönyveinek kiadásában érdekeltek” – fogalmaz az RMPSZ elnöksége, arra kérve az illetékeseket, hogy tartsák be a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvényi előírásokat, és minden, a kisebbségeket érintő oktatáspolitikai intézkedés esetében konzultáljanak az érdekvédelmi szervezetekkel.
Mint arról beszámoltunk, a következő tanévtől nagyméretű átszervezések várhatók a romániai oktatási rendszerben, osztály- és iskolaösszevonásokra, tömeges elbocsátásokra kerülhet sor, miután az oktatási minisztérium bejelentette: nem hajlandó többet finanszírozni azon iskolák költségeit, ahol a fejkvóta nem elegendő a béralap biztosításához.
A tanfelügyelőségeknek az iskolaigazgatókkal közösen stratégiát kell kidolgozniuk a bérek biztosítására. Bár az iskolák működtetőiként ebbe az önkormányzatok is bepótolhatnának, a törvény nem kötelezi őket erre. A magyar szakemberek abban bíznak, hogy a kisebbségi oktatás nem szenved kárt az átszervezés során, és a szórványban a szaktárca továbbra is biztosítja majd a magyar iskolák működéséhez szükséges pénzalapot.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
szóljon hozzá!