Össztűz az RMDSZ autonómiatervezetére

Victor Ponta kormányfő, az RMDSZ-szel koalícióban lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pénteken leszögezte, nem támogatja a Hargita, Kovászna és Maros megyei településeket magába foglaló, többségében magyarok lakta autonóm régió kialakítását, a kezdeményezést pedig a novemberi államfőválasztáson induló Kelemen kampányfogásának nevezte.

A miniszterelnök az Adevărul napilap online kiadásának adott interjúban elmondta: a kezdeményezők is tudják, hogy sem a PSD, sem a többi román párt nem támogatja a statútumot. „Nem szabad elindulni olyan lejtőn, amely viszályt, széthúzást eredményez. Támogatom a decentralizációt, azt, hogy a helyi választottak több hatáskört kapjanak, de van egy határ, amit egyetlen román párt sem lép túl\" – jelentette ki Ponta, aki a székely autonómiával szembeni érvként sorakoztatta fel Nagyszeben német nemzetiségű polgármesterének hasonlóképpen elutasító álláspontját is.

Klaus Johannis, az ellenzéki román jobboldal államfőjelöltje még a törvénytervezet közzététele előtt egyértelművé tette, nem ért egyet azzal, hogy etnikai alapon húzzák meg valamely régió határait. Johannis hozzátette, az országnak szüksége van a régiók kialakítására, ám ezt szerinte közigazgatási, az érintett entitások gazdasági fejlődését szolgáló szempontok alapján kell végrehajtani.

Mircea Geoană PSD-s szenátor, volt külügyminiszter úgy nyilatkozott, „méltánytalan, irreális és elfogadhatatlan\" az RMDSZ célja, az autonómia hangoztatásával pedig elszigetelődését kockáztatja az alakulat a román és a nemzetközi politikai színtéren egyaránt.

Ciprian Dobre Maros megyei tanácselnök primitívnek, kabaréba illőnek, Horia Grama, a román kormánypárt Kovászna megyei elnöke pedig alkotmányellenesnek nevezte a dokumentumot, amelyet meggyőződésük szerint nem fog elfogadni a bukaresti parlament.

Dorin Florea, a statútumban a székely autonóm régió központjának javasolt Marosvásárhely demokrata polgármestere azzal vádolta az RMDSZ vezetőit, hogy az elmúlt húsz évben csak gyűlöletet szítottak románok és magyarok között, és a szerinte alkotmány- és Európa-ellenes tervezettel is ezt folytatják.

Párttársa, Vasile Blaga, a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke kijelentette: a kezdeményezés szélsőséges nézőpontot tükröz, és ugyanannyi önrendelkezés jár a székelyföldi megyéknek, mint a Kárpátokon túli régióknak. Monica Macovei volt igazságügy-miniszter – aki korábban úgy vélekedett: az RMDSZ Oroszország érdekeit szolgálja a magyar önrendelkezés erőltetésével – ugyancsak az államfőválasztási kampánynak tudta be a törvénytervezet közzétételét, amely szerinte politikai válságot gerjeszthet Romániában.

Az ország szétszabdalásával kísérletező, szeparatista akciónak nevezte a tervezetet a nemrég a PSD-ből éppen az RMDSZ-szel való közös kormányzás miatti tiltakozásként kilépett Bogdan Diaconu parlamenti képviselő. Az Egyesült Románia néven pártot alapított, szélsőségesen magyarellenes politikus az európai szeparatista mozgalmakat, Orbán Viktor magyar kormányfőt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt láttatta a kezdeményezés mögött, amely miatt szerinte be kellene tiltani az RMDSZ-t.

Még a mértéktartó, higgadt elemzők is kitámadták az RMDSZ-t a statútum miatt, amelynek közzétételét a bukaresti média a skóciai elszakadási törekvésekkel, a függetlenségről rendezett népszavazással hozta összefüggésbe.

Ion Cristoiu, az Evenimentul Zilei napilap publicistája szerint az autonómia tematizálásával a magyar alakulat szavazatokra vadászik, és egyetlen célja a hatalmon maradás. Alexandru Cumpănaşu politikai elemző provokációnak nevezte a törvénytervezetet, amelynek kidolgozásával az RMDSZ szerinte bevonult a szélsőséges pártok sorába.

Nem aratott osztatlan sikert a dokumentum az erdélyi magyar politikusok körében sem. Tőkés László európai parlamenti képviselő és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke pénteken közös nyilatkozatában azzal vádolta az RMDSZ-t és elnökét, hogy a háromszintű autonómiaprogram világos megjelenítése helyett annak törvényi kerete megteremtését egy távoli és kétséges új alkotmány elfogadásához köti. Ezáltal szerintük az alakulat veszélybe sodorja az autonómia körüli közösségi konszenzust és az autonómiamozgalomban való cselekvő részvétel szándékát.

Elemzők szerint elvész az autonómia lényege a szövegben

Csalódtak az RMDSZ autonómiatervezetében erdélyi magyar politológusok, akik egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a dokumentumban elvész az autonómia és a statútum nem a történelmi Székelyföldre vonatkozik.

Salat Levente, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanára szerint az RMDSZ most szembesítette a román társadalmat azzal, hogy a Székelyföld autonómiája nemcsak az olykor szélsőségesnek megbélyegzett kis magyar pártok, hanem valamennyi romániai magyar politikai szervezet igénye.

Az MTI-nek nyilatkozva a politológus elhibázottnak tartotta azt a stratégiát, hogy az RMDSZ a tervezet elkészítésével akarja megszólítani a román társadalmat autonómiaügyben. Úgy vélte, jobb esély lenne az autonómia elérésére, ha a román felet sikerülne előbb meggyőzni az autonómia-igény jogosultságáról, majd az ahhoz szükséges politikai akarat alapján a román partnerek bevonásával készülne el a technikai részletekre is kiterjedő törvénytervezet.

Salat Levente úgy vélte, a tervezet kidolgozói nem vállalták fel nyíltan, hogy tulajdonképpen hatalommegosztás, illetve törvényhozói és végrehajtói hatáskörök átruházása a törekvésük célja, aminek az lett a következménye, hogy éppen az autonómia lényege vész el a szövegben. „A tervezet egyrészt meg akarja nyugtatni a románokat, hogy nem is olyan nagy dolog, amit a magyarok kérnek, a magyarokkal pedig azt akarja elhitetni, hogy ez az autonómia\" – jelentette ki a politológus.

A politológus szerint a tervezet készítői elképzeléseiket megpróbálták beilleszteni a jelenlegi román jogrendbe és államszerkezetbe úgy, hogy az a lehető legkevesebb átalakítást tegyen szükségessé. Úgy véli, ezért túlságosan nagy árat fizettek, és példaként hozta fel, hogy a regionális tanács csupán jogszabály-tervezeteket készít, amelyek hatályba lépése attól függ, hogy a bukaresti kormányt képviselő prefektus megtámadja-e azokat vagy sem a közigazgatási bíróságon.

„Eszerint végső soron a prefektuson múlik, hogy van-e autonómia vagy nincs, legalábbis a jogszabályalkotással kapcsolatos hatáskörök terén\" – jelentette ki Salat Levente. A törvénytervezet hiányosságaként említette azt is, hogy anélkül adja meg a székelyföldi nemzeti közösségeknek a képviselet és a kardinális kérdések tekintetében a konzultáció lehetőségét, hogy előírná a nemzetiségi regisztrációt.

Bakk Miklós, a BBTE docense is hibának tartotta, hogy a tervezet nem rendelkezik nemzeti névjegyzék összeállításáról. Megjegyezte, nélküle nehéz megnyugtatóan rendezni, hogy a köztisztviselői állásokat az etnikai arányoknak megfelelően töltsék be. Bakk Miklós a tervezet hibájának tartotta, hogy az RMDSZ Hargita, Kovászna és Maros megye társulásával hozná létre a Székelyföld régiót. A romániai megyék 1968-as kialakításakor e három megyéhez olyan területek is kerültek, amelyek soha nem voltak Székelyföld részei, és román többségűek.

A szakértő az MTI-nek hozzátette, ha az RMDSZ úgy gondolja, hogy a három megye csak kiindulópont, és a települések csatlakozási, leválási folyamatával alakul ki a végleges terület, akkor az ezt leíró mechanizmust is be kell építenie a tervezetbe. A terület pontos körülhatárolását azért is fontosnak tartotta a politológus, mert szerinte csak a történelmi Székelyföldön biztosítható a törekvések mozgalmi háttere, amit elengedhetetlenül fontosnak tartott a célok megvalósításához.

Bakk Miklós azt is megemlítette, hogy a tervezet közzétételét régóta halogatja az RMDSZ, mégsem sikerült kiérlelt szöveggel a nyilvánosság elé állni. Szerinte a közzétett magyar szöveg számtalan fogalmi hibát, pontatlanságot tartalmaz. „A közvitára bocsátott tervezettel az RMDSZ azon a helyzeten próbál változtatni, hogy jelenleg az ellenzéke uralja az erdélyi autonómiadiskurzust\" – tette hozzá az elemző.

Az EMNP és az MPP is beszáll a közvitába

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kész beszállni az RMDSZ által elkészített székelyföldi autonómiatervezet közvitájába – jelentette ki vasárnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor.

A párt elnöke két elvi kérdést máris megemlített, amelyekben különbözik az RMDSZ és az EMNP álláspontja. Toró kifogásolta, hogy az RMDSZ tervezete Hargita, Kovászna és Maros megyéből rakná össze Székelyföldet, miközben a megyék határait a kommunista diktatúra idején rajzolták meg és azok nem fedik a történelmi határokat. „A három megye elfogadása a célok feladását jelentené. Ebben nehéz lesz közös nevezőre jutni\" – jelentette ki a politikus, hibának nevezve azt is, hogy az RMDSZ alkotmánymódosításhoz köti tervezete esetleges elfogadtatását.

„Nem látom azt a közeli pillanatot, amikor megváltozik Románia alkotmánya, így hát az autonómiaterv elfogadtatása a távoli jövőbe tolódik. Az embereket hazaküldik, és ez leépíti a közösség mozgalmi erejét. Márpedig a siker attól függ, hogy tudjuk-e mobilizálni a közösséget. A székelyföldi autonómia kérdésében a közösség a főszereplő\" – jelentette ki Toró T. Tibor.

Közben a Magyar Polgári Párt (MPP) társszerzőként magáénak is tekinti a statútumot, és arra szólítja az autonómia híveit, „ne álljanak sértődötten félre\", hanem vegyenek részt annak jobbítását és a román közvéleménnyel való elfogadtatását célzó közvitában.

Biró Zsolt, az MPP elnöke a hétvégén hangsúlyozta: az a fontos, hogy minden erdélyi magyar politikai erő nyíltan területi autonómiát követel a Székelyföldnek, ezért a közvitában való részvételre és az autonómia ügye melletti összefogásra szólította fel az erdélyi magyar szervezeteket. Megjegyezte: az Európában működő autonómiák nem versenyfutással alakultak ki, tehát a tervezetről nemcsak a román közvéleménnyel kell közvitát folytatni, hanem a magyar közösségen belül is párbeszédre van szükség.

Biró úgy véli, az autonómiastatútum elfogadásához nincs szükség feltétlenül új alkotmányra, ezért szerinte a törvénytervezet parlamenti beterjesztését nem szabad az alaptörvény módosításához kötni és emiatt halogatni.