VEZÉRCIKK – Bárhogy is pászítgatják a legutóbbi körben uniós tagsághoz jutott országokra a klasszikus EU-s időkben hozott szabályokat, valahol mindig szorító, szűk vagy éppen lötyögős a méret.
2014. augusztus 27., 20:382014. augusztus 27., 20:38
Az állítás a gazdasági élet szinte bármelyik szegmensére érvényes, ám a mezőgazdaság a leginkább sújtott terület. Érthető okokból: ezen a tevékenységi területen kellett (volna) végrehajtani a legnagyobb strukturális átalakításokat. A kommunista örökség e tekintetben a legvisszahúzóbb. S nemcsak a magántulajdon becsületének gyökeres kiirtása, hanem ama tudati károkozás miatt is, amely nyomán isten tudja, milyen „érvényességű” billogot visel a közös érdekérvényesítés fogalma.
A szinte szitokszóként emlegetett kollektív elutasítása ugyan a mezőgazdasági termelés hatékonyságát is csökkenti, de leginkább a termékértékesítésre nyomja rá a bélyegét. A kis- és középgazda mögé ugyanis hiába sorakozik fel az egész család, izzad ki esetenként mezőgépet, melegházat, öntözőberendezést, ha a folyamat finalitása – a termék eladása – szűnni nem akaró bizonytalansággal kínozza a gazdát.
Próbálkozás akadt néhány, de valamiért egyik sem nyerte el a többség bizalmát. Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének kezdeményezése is elsősorban ezt célozza, hiszen a gazdák többsége ma többre becsüli a biztos piacot, mint a legelőnyösebb hitelt. Az RMDSZ által „karbantartott” út folyamatosan kátyúsnak bizonyul, az Erdélybe hajdanán telepített román agronómusokat pedig az állam már a rajtvonalnál tetemes előnyhöz juttatta.
Az anyaországi segítség lehet a megoldás. A ma is a működőképesség szinonimájaként emlegetett monarchikus gazdasági rendszer mintájára az erdélyi magyar mezőgazdaságot középtávon távon vissza kell csatolni a Kárpát-medencei magyar gazdasági vérkeringésbe. Határközeli beszerzési és értékesítési bázisok létrehozásával vagy a marosvásárhelyi reptér környékére megálmodott, ám kivitelezésében elakadt gyűjtőbázis megteremtésével. Míg a háromszéki útszéli krumpliárus vagy a szatmári epertermelő nem veszíti el hitét. S míg az egymás felé araszolgató magyar nemzetrészek nem veszítik el őket.
Nem mondhatni, hogy Klaus Iohannis román államfőnek a NATO főtitkári tisztségének elnyerésére amúgy sem túl combos esélyei erősödtek azzal, hogy az eddig ingadozó Törökország jelezte: a vezető tagállamok által támogatott Mark Ruttét támogatja.
Amikor először vittem ki meccsre, immár kedves feleségem sehogy sem tudta felfogni: mégis hogy lehet, hogy én, a „nagy magyar” románul énekelek, üvöltözöm.
Kisebb össztűz alá került az RMDSZ a június 9-én (összevonva) rendezendő helyhatósági és európai parlamenti választások kampányára ráfordulva, egészen pontosan az alakulat politikai irányvonala került kifogás tárgyává.
A Bálványos Intézetnek a múlt héten közzétett, a magyar nyelv erdélyi érvényesüléséről szóló kutatási eredményei felkiáltójelként hatnak ellaposodó közéletünkben, ahol anyanyelvünk intézményesülése jó ideje már nem téma a közbeszédben.
JEGYZET – Amikor végre úgy döntünk, hogy kiköltözünk, nem kell becsomagolni a lelket, mert az úgyis ott marad. A városban.
Az önkormányzati választásoknak még a kampánya sem kezdődött el hivatalosan, de a PSD és a PNL alkotta kormánykoalíció máris vereséget könyvelhet el.
Ha egyébre nem is, egyvalamire jó volt Irán hétvégi, Izrael elleni eszelős támadássorozata: bebizonyította, hogy Teherán és a proxyjának számító Hamász hiába próbálta több ezer palesztin feláldozásával aláásni Izrael nemzetközi támogatottságát.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
szóljon hozzá!