JEGYZET – Valami furcsaság történhetett a vírusok közösségében, valaki belepiszkálhatott a génjeikbe, mert olyasmiket észlelek, amikkel eddig aránylag ritkán találkoztam.
2015. október 06., 22:442015. október 06., 22:44
Eddig ugyanis inkább demokratikusnak mondtam volna a kis kártevőket, ha egyáltalán szóba kerül valahol a pártállásuk, de most kifejezett urizálást tapasztalok vírusék háza táján: hétköznapi emberekkel nem foglalkoznak, csak a valakikre hajtanak.
Szívesen venném, ha egyetlen néma biccentéssel igazolnák a feltevésemet: látni természetesen nem fogom, de a sok hasonló mozdulat közös energiamezejét megpróbálom majd érzékelni. Tehát: látott valaki olyan csirkefogót, akit a fogdába lépve rögtön elkap egy ilyen úrhatnám vírus?! És az óbégatásra, hogy jaj, meggörbült a haja szála, vagy amikor lehajolt, kettényílt a feneke, azonnal díszkísérettel vezetnék ki, még egy-egy bocsánatkérő szót is a fülébe suttogva, és hagynák, menjen Isten hírével, egy-két napig üljön csak otthon, ne érje szó a ház elejét.
Ugye, hogy az ilyesmi elképzelhetetlen?! Na de a génbabrált vírus megtalálja a maga kliensét, például a kisebb-nagyobb közméltóságok körében, és csodák csodája, az ő bajaikat azonnal komolyan is veszik. A külvárosi nép egyszerű fiát alakító volt főpolgármester például alapszakmáját meghazudtoló (ön)diagnózist szajkóztat az ügyvédeivel, miszerint a szív- és cukorbaj kutyafüle amellett a tizenkét egyéb betegsége mellett, ami most hamarjában jelentkezett, és kizárja a fogvatartást.
Nem akarok különösebben elmélyedni a tizenkettes szám misztikájában, mert a krisztusi tanítványok, az év hónapjainak a száma még más jelképekkel egyszerűen öszszemosva, ki tudja, milyen börtönbajba sodorna még engem is. Tény, hogy ez a sok ilyen-amolyan megbetegedés, a csak külföldi gyógyulási lehetőség kezd már egy kicsit sok(k) lenni.
Mellesleg jegyzem meg, hogy a nemrég még áhítattal kiejtett bécsi AKH mára kiment a divatból, valószínűleg az okostelefonoknál is okosabb vírusok megfejtették a betűjelet vagy megnézték a szótárban, hogy az Allgemeine Krankenhaus általános, vagyis a mi szóhasználatunk szerint közkórházat jelent. Azért pedig nem érdemes ilyen fennkölt személyeknek hírbe sodródniuk. És tízesével sem kell a bajokat szállítani, mert minél több, annál kevésbé hihető. Különösen, ha egy magát orvosprofesszornak kikiáltó terjeszti azt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!