VEZÉRCIKK – Hevesen bírálta utódját a napokban Traian Băsescu volt államfő, aki szerint a Cotroceni-palota jelenlegi lakója „újraélesztette Victor Ponta hulláját”.
2015. május 06., 20:032015. május 06., 20:03
Az amúgy rendszeresen plasztikusan fogalmazó exelnök természetesen politikai értelemben használta a hulla kifejezést, szerinte ugyanis a miniszterelnök politikailag padlóra került a tavaly novemberi államfőválasztás elvesztése nyomán.
Szó ami szó, Klaus Johannis valóban kiütéses győzelmet aratott Ponta fölött, és sokáig úgy tűnt, a szociáldemokrata kormányfő nem lesz képes felállni a rászámolás után. A korrupcióellenes küzdelem által amúgy is megtizedelt pártjában teljes zűrzavar lett úrrá a vereség miatt, ennek következtében amikor Johannis nem rejtette véka alá, hogy szívesen látna új parlamenti többséget és kormányt, sokan nagy tételben mertek volna fogadni, miszerint a Ponta-kabinet nem éri meg a nyarat.
Holott a jelek szerint ugyanez a kormány fogja megrendezni a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokat. Mindez abból fakad, hogy a jobboldali ellenzék képtelen a maga hasznára fordítani az új államfő „eget rengető” népszerűségi mutatóját.
Bár a liberálisok támogatottsága negyven százalék fölött jár, ezt elsősorban Johannis kedvező megítélésének köszönhetik, az alakulat ugyanis teljesen elszürkült a politikai színtéren. Ráadásul hátszelet sem kapnak az elnöki hivatal irányából, elődjétől eltérően ugyanis az új államfő komolyan veszi az alkotmány szabta egyenlő távolságtartás és pártatlanság elvét, és igazából már volt pártja hatalomra kerülését sem forszírozza.
Erre érzett rá amúgy az RMDSZ is, amely egyáltalán nem siet érdekházasságot kötni a PNL-lel, mivel pontosan tudja, hogy ma még megjósolhatatlan a 2016-os megmérettetések végkimenetele. Közben pedig a kormánynak folyamatosan sikerül kifognia a szelet az ellenzék vitorlájából: az áfacsökkentés, a pozitív gazdasági előrejelzések mind a jelenlegi hatalom bebetonozását segítik elő.
Nem csoda, hogy ilyen körülmények között visszatért Ponta arroganciája is, ami annak a bizonyítéka, hogy biztosnak érzi az ülepe alatt a miniszterelnöki széket. Vagyis Băsescunak igaza van: korai volt temetni.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!