VEZÉRCIKK – Sokat elárul a romániai sajtó témakezeléséről, valamint általában a hazai társadalomnak a tanüggyel szembeni alapállásáról az, ahogyan országos botrány kerekedett egy bukaresti elit iskola diáktréfájából.
2016. február 08., 19:422016. február 08., 19:42
A főváros egyik számítástechnikai főgimnáziumának matematikatanárát megvádolták – történetesen egy történelem szakos kolléga, és hol máshol, mint a Facebookon –, hogy azzal a kikötéssel volt hajlandó megemelni egyik tanítványa osztályzatát, ha a nebuló térdre borulva könyörög neki.
A szóban forgó tanintézet szülői bizottsága azonnal, még az állítás igazságtartalmának kivizsgálása előtt elítélte a „történteket”, meggyőződését fejezve ki, miszerint nem elszigetelt esetről van szó. Nem törődött az ártatlanság vélelmével az oktatási miniszter sem, aki azzal az elvárással rendelt el kivizsgálást a középiskolában, hogy büntesse és bátortalanítsa el a pedagógusok részéről megnyilvánuló hasonló magatartást.
Vasárnap aztán diákok és szülők közösen demonstráltak a számtantanár védelmében, elmondásuk alapján pedig kiderült, az eddigi állításokból annyi igaz, mint a jereváni rádió híradásaiból. A diák ugyanis egyik osztálytársa kapacitálására térdelt a tanár elé, aki határozottan elutasította, hogy figyelembe vegye a gesztust az osztályozás során.
Az eset tehát nem több, mint vihar a biliben, amely azonban kiválóan alkalmas egy pedagógus hírnevének lejáratására. No meg arra, hogy elterelje a figyelmet a tanügyminisztérium ezer sebből vérző kerettanterv-tervezetéről, amelyet immár a Román Akadémia is elutasított. Közben pedig elsiklunk a lényeg fölött: a jelenlegi oktatási rendszer olyanynyira diákközpontúvá vált, hogy a fegyelmezés terén valóssággal gúzsba köti a pedagógusokat.
Amivel a nebulók egy része vissza is él, felismerte ugyanis, hogy a jogszabályok, a tanintézetek érdeke azt diktálja, hogy minél több tanuló szerezzen papírt középiskolai tanulmányairól – akár megfelelő tudás híján is. Holott mindez jelentősen felborítja az erőegyensúlyt a köznevelésben, és még kiszolgáltatottabbá teszi a mindenkori kormányzatok által amúgy is mostohán kezelt pedagógustársadalmat. Vagyis lezülleszti az oktatás színvonalát, veszélybe sodorva az ország jövőjét.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!