VEZÉRCIKK – Immár tény, hogy a Fidesz az idei második időközi képviselő-választáson is veszített: Rig Lajos, a Jobbik jelöltje győzött Tapolcán.
2015. április 16., 20:242015. április 16., 20:24
A Jobbik előretörését nem kell alábecsülni – de túldimenzionálni sem. Magyarországon, sőt Erdélyben is voltak olyan hangok, amelyek a fasizmus visszatérésének veszélyével riogattak, miközben kijelenthető, hogy ha nem is nyíltan, de fű alatt, tetteiben a romániai fősodratú pártok mindegyike van annyira soviniszta és kisebbségellenes, mint a Jobbik.
(Nem mintha ez Vona Gábor pártját – minden, kétes hitelességű cukiságkampány és néppártosodási törekvés ellenére – szimpatikusabbá tenné. A szélsőségesként nyilvántartott párt sikere nem csupán az ország, de az egész nemzet megítélését rontja, különös tekintettel a határon túli nemzetrészek helyzetére, amelyek számára fontos, hogy anyaországuk minél nagyobb nemzetközi tekintélynek örvendjen).
Nem valószínű, hogy arról lenne szó: a magyar társadalom szélsőjobb irányba tolódott volna. A Fidesz szavazói egyszerűen inkább otthon maradtak.
Az ok az lehet, hogy azt kellett látniuk: a tavalyi győzelem után a kormányoldal beleállt egy csomó teljesen fölösleges konfliktusba, az internetadótól a reklámadóig. Emellett a korrupciós vádak, illetve egyes politikusok urizálása sem a népszerűségét növelték.
Ráadásul a Simicska Lajos elleni „háború” még inkább megzavarhatta a jobboldali szavazókat, akiknek azt kellett konstatálniuk, hogy a kormányoldal immár saját hátországával is viaskodik. Ezért inkább nem voksoltak, és ezzel üzentek a kormánynak: az eddigieknél kevésbé konfliktusos időszakra vágynak.
Az mindenesetre beszédes, hogy a veszprémi siker után – ahol függetlennek álcázva aratott sikert jelöltje – a balliberális oldal csúnyán leégett. Vagyis a polgárok továbbra sem tartják hiteles alternatívának.
A kérdés most az: milyen következtetéseket von le a kormányoldal arra vonatkozóan, hogyan szerezheti vissza a bizalmat, és akadályozhatja meg a felszálló ágban lévő Jobbik további erősödését. Annyi bizonyos: a tapolcai eredményből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a 2018-as választásokra vonatkozóan. Viszont meghatározó lehet a kimenetelüket illetően.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
szóljon hozzá!