VEZÉRCIKK – Nyilvánosságra kerülése óta valóságos össztűz zúdult a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet „gyöngyhalászakciójára”, amelynek lényege, hogy az erdélyi szórványvidékeken toboroznának diákokat a tömbvidékeken létesítendő szórványkollégiumok számára.
2015. június 01., 19:552015. június 01., 19:55
A bírálók attól tartanak, hogy ennek révén előbb-utóbb kiürülnének a szórványterületek. Eközben a folyamat szimbolikus töltete sem mellékes, hiszen azt sugallja, hogy a magyarság önszántából ad fel újabb területeket.
A kezdeményezés rációja talán az lehet, hogy a szórványvidékről származó diák nemzeti identitása a tömbben tanulva megerősödik, ezáltal pedig nagyobb az esély arra, hogy elkerüli az asszimilációt.
Csakhogy éppen azért, mert a tömbben megszokja a jót, könynyen úgy dönthet, hogy már nem akar visszatérni oda, ahol a magyarság megtartása mindennapos küzdelmet igényel. Ennek nyomán ürül ki magyar szempontból előbb-utóbb a szórvány – igaz, legalább a tömb megerősödik. Legalábbis ideig-óráig, amíg tart az utánpótlás.
Az akció a jelek szerint hamvába holt, miután a magyar kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is jelezte: a kabinet nem támogat semmilyen, a szórvány kiüresítését célzó akciót.
Jelen állás szerint marad az eddigi szemlélet, miszerint minden magyar közösséget és egyént azokon a vidékeken próbálnak támogatni, ahol élnek. A kérdés most az, hogy a szórványvidékeken létesített és létesítendő szórványkollégiumok mellett milyen egyéb eszközöket sikerül kitalálni arra, hogy megállítsák az asszimilációt.
Maga a magyar nyelvű oktatás ugyanis elengedhetetlen feltétele a nemzeti önazonosság megőrzésének, de nem elegendő. A magyar diákok számára valós perspektívákat kell felvázolni, nem elég csak azt hangoztatni, hogy megéri magyarul tanulni, de meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy valóban a szülőföldön, román többségi környezetben tudjanak boldogulni az anyanyelven szerzett tudással.
Ennek kidolgozása és megvalósítása pedig lényegesen átgondoltabb előkészítést, több energiát és pénzt igényel, mint a szórványkérdés megoldását a szórványterületek lassú feladására egyszerűsítő gyöngyhalász-stratégia.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
szóljon hozzá!