VEZÉRCIKK – Nyilvánosságra kerülése óta valóságos össztűz zúdult a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet „gyöngyhalászakciójára”, amelynek lényege, hogy az erdélyi szórványvidékeken toboroznának diákokat a tömbvidékeken létesítendő szórványkollégiumok számára.
2015. június 01., 19:552015. június 01., 19:55
A bírálók attól tartanak, hogy ennek révén előbb-utóbb kiürülnének a szórványterületek. Eközben a folyamat szimbolikus töltete sem mellékes, hiszen azt sugallja, hogy a magyarság önszántából ad fel újabb területeket.
A kezdeményezés rációja talán az lehet, hogy a szórványvidékről származó diák nemzeti identitása a tömbben tanulva megerősödik, ezáltal pedig nagyobb az esély arra, hogy elkerüli az asszimilációt.
Csakhogy éppen azért, mert a tömbben megszokja a jót, könynyen úgy dönthet, hogy már nem akar visszatérni oda, ahol a magyarság megtartása mindennapos küzdelmet igényel. Ennek nyomán ürül ki magyar szempontból előbb-utóbb a szórvány – igaz, legalább a tömb megerősödik. Legalábbis ideig-óráig, amíg tart az utánpótlás.
Az akció a jelek szerint hamvába holt, miután a magyar kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is jelezte: a kabinet nem támogat semmilyen, a szórvány kiüresítését célzó akciót.
Jelen állás szerint marad az eddigi szemlélet, miszerint minden magyar közösséget és egyént azokon a vidékeken próbálnak támogatni, ahol élnek. A kérdés most az, hogy a szórványvidékeken létesített és létesítendő szórványkollégiumok mellett milyen egyéb eszközöket sikerül kitalálni arra, hogy megállítsák az asszimilációt.
Maga a magyar nyelvű oktatás ugyanis elengedhetetlen feltétele a nemzeti önazonosság megőrzésének, de nem elegendő. A magyar diákok számára valós perspektívákat kell felvázolni, nem elég csak azt hangoztatni, hogy megéri magyarul tanulni, de meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy valóban a szülőföldön, román többségi környezetben tudjanak boldogulni az anyanyelven szerzett tudással.
Ennek kidolgozása és megvalósítása pedig lényegesen átgondoltabb előkészítést, több energiát és pénzt igényel, mint a szórványkérdés megoldását a szórványterületek lassú feladására egyszerűsítő gyöngyhalász-stratégia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.
Kedvenc és gyűlölt politikusaink egyaránt hősiesen megvédték a nagyi lekvárját: rettenthetetlenül, még az adócsalóknak járó hivatali megbélyegzést is bátran felvállalva, jól kifotózkodták magukat a család ízléses éléskamrájában.
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!