JEGYZET – Papíron máris légügyi nagyhatalom a Székelyföld. Pontosabban Hargita megye, ahol hirtelen egyszerre három repülőteret is terveznek építeni.
2015. január 25., 13:332015. január 25., 13:33
A megyét alkotó három régió mindegyike kapna egy légikikötőt a nagyra törő tervek szerint: Udvarhelyszék népe a Cekend-tetőn, Csíkszéké Csíkcsicsóban, Gyergyószéké pedig Gyergyószárhegyen állhatna sorba a biztonsági mágneskapuk előtt a becsekkolás előtt, hogy aztán menetrendszerűen bosszankodhasson egy sort, amiért már megint magánál felejtette a bicskáját, majd miután beadta a megőrzőbe, elszállhasson úti célja felé.
A megyei önkormányzat mer nagyot álmodni: nem hogy nem tekinti túlzásnak a három repteret egy megyén belül, de igyekszik testvériesen rendezni a kérdést, miszerint az egyik lenne a nagy, nemzetközi reptér, a másik kettő meg kisebb gépeket fogadna.
Ismerve a székek közötti rivalizálást, nem is csodálkozom a sok reptéren. Elvégre egy udvarhelyi inkább gyalog megy New Yorkig, minthogy átkeljen a Hargitán, hogy a csíki repülőtérről induljon útnak. Nem is lepődnék meg, ha az udvarhelyszéki légikikötő jelszava az „Itt es jobb, mint Csíkban” lenne. De ugyanígy van ez fordítva is: a csíkiak is szívesebben térnének át karácsonykor a disznótoros vacsora helyett a tenger gyümölcseire, semhogy az udvarhelyiek repterét használják.
Ha mindhárom légikikötő megvalósulna, az radikálisan átalakítaná a megye gazdasági életét, a burgonyatermesztés helyett a légi közlekedés válna az egyik legfontosabb tevékenységgé. Igaz, ennek hátulütői is vannak, hiszen a krumplival ellentétben repülőből nem lehet (illetve a legendás székely kreativitást ismerve, sokkal nehezebb) tiszta szeszt főzni, és fizetőképes kereslet híján szőlőért vagy más gyümölcsért is sokkal nehezebb elcserélni a Kárpátokon túli megyék lakóival.
De a fejlődést nem lehet megállítani. Így akár egy európai űrkikötőt is bevállalhatna a megye. Ha a három reptér miatt esetleg már nem lenne hely, akkor le lehet dózerolni a Hargita egy részét – a fenyőfa előbb-utóbb úgyis elfogy, ráadásul túl sok medve van rajta.
És megépülhet a floridai Kennedy Űrközpont mintájára a Gábor Áron Űrközpont – elvégre a székely ágyúöntő is jeleskedett bizonyos tárgyak, nevezetesen az ágyúgolyók stabil röppályára állításában. És akkor már indulhatna is a menetrend szerinti közvetlen járat a Csillagösvény–Hargita viszonylatban.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!