VEZÉRCIKK – Európán úrrá lett a terrortól való félelem, és a jelek szerint ezzel az állapottal még hosszú ideig kénytelenek leszünk együtt élni.
2015. november 22., 19:342015. november 22., 19:34
Valami ahhoz hasonló pánik vette most hatalmába a kontinens országait, mint amilyen Amerikát jellemezte a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után.
Az egy héttel ezelőtti merényleteket követően Franciaországban már vegyi és biológiai támadásoktól tartanak, nem véletlen, hogy Párizs legendás vonzereje meredeken zuhan, sorra mondják le párizsi útjaikat a külföldi, főleg ázsiai és észak-amerikai turisták. Brüsszel, Belgium és az Európai Unió fővárosa leginkább rendőri és katonai gyakorlótérhez hasonlít, ahol a terrortámadások kockázata közepette szinte megbénult az élet.
De aggodalom és félelem költözött a szívekbe Európa keleti felében is. Bár Románia terrorfenyegetettsége jelenleg alacsony, a kontinens számos országában élő több mint hárommillió román vendégmunkás révén az itthon élő hozzátartozók nagyon is közel érzik magukhoz a kinti eseményeket. Nem véletlenül, hiszen a párizsi merényletsorozat során agyonlőttek egy fiatal román párt is, ugyanakkor a Bataclan elleni támadás idején mintegy húszan a Vöröskereszt egyik román önkéntese gyors reakciókészségének köszönhetik az életüket.
Sokat elárul a lakosságon eluralkodott pszichózisról, hogy sokan minden hátra hagyott csomagot gyanúsnak tartanak, Kolozsváron pedig olyan hírek terjedtek el, miszerint az Iszlám Állam a kincses várost is elhelyezte potenciális célpontjai térképén, és a szép számban itt tanuló arab diákokat kívánja felhasználni erre a célra.
Hát nem elérték a céljukat az egész nyugati világ ellen hadat üzent dzsihadisták? Ha eddig abban a hitben ringattuk magunkat, hogy a mi világunk kimarad a terrorizmus ellen folytatott, globálissá terebélyesedett küzdelemből, próbáljunk csak átkelni ezekben a napokban Magyarországra, majd onnan hazajönni. Arról nem beszélve, hogy ki mer ezek után nyugodt szívvel bevállalni egy nyugat-európai kirándulást, koncertet vagy sporteseményt?
Szakértők szerint eljött az ideje felkészíteni a lakosságot, mit tegyen, hogyan viselkedjék merénylet esetén. Vagyis készülhetünk a háborúra.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!