A jelek szerint többnyire a román postán múlik, hogy maradéktalanul élhetnek-e az erdélyi magyarok a második Orbán-kormány által megadott szavazati jogukkal az április 6-i országgyűlési választásokon.
2014. február 09., 20:412014. február 09., 20:41
És ez sajnos nem sok jóval kecsegtet. Holott ha pusztán a száraz adatokat vizsgáljuk, egyértelmű, hogy a honosítás, regisztrálás és a megmérettetésen való részvétel kapcsán töretlen szándék mutatkozik a romániai magyarok részéről. A könnyített honosítás révén már mintegy 600 ezer külhoni kezdeményezte magyar állampolgárrá válását, ennek jelentős része erdélyi, közülük pedig várhatóan eléri majd a százezret azoknak a száma, akik voksolni is kívánnak az anyaországi parlamenti megmérettetésen.
Mindez egyértelműen azt bizonyítja, hogy a határon túli magyarság számára különös jelentőséggel bír a magyar állampolgárság, a magyar államhoz fűződő közjogi kötelék, még akkor is, ha elsősorban szimbolikus okok miatt igényelték. A magyar nemzetpolitikában mérföldkőnek számító momentumot azonban megakaszthatja, de legalábbis alaposan visszavetheti a román posta közismerten csapnivaló szolgáltatása.
Köztudott, hogy a budapesti Nemzeti Választási Irodának várhatóan csak március közepén áll módjában postázni a regisztrált választópolgároknak a szavazólapot tartalmazó választási levélcsomagot. Emiatt a magyar állampolgárságot szerzett romániai lakosoknak szinte azonnal ki kell tölteniük a szavazathoz mellékelt nyilatkozatot, és be kell jelöljék a szavazólapon pártpreferenciájukat, amint kézhez kapták a paksamétát, a visszaúthoz ugyanis nem sok idő marad ahhoz, hogy szavazatuk időben megérkezzen Budapestre.
Nem is kell feltétlenül rosszindulatot feltételezni a postáról ahhoz, hogy „borítékoljuk”: sok szavazólap késve fog megérkezni úgy az erdélyi címzetthez, mint Budapestre. Aki igénybe vette már a csőd szélén álló, az elmúlt hónapokban tömeges elbocsátást végrehajtó állami társaság szolgáltatásait, az tudja, hogy a cég a legmegbízhatatlanabbak közé tartozik az országban.
Éppen ezért roppant fontos a választópolgárok maradéktalan tájékoztatása a választási procedúráról, hogy a feladók gyorsaságával kiküszöbölhetővé váljon a postai késlekedés.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!