Elérkezettnek látja az időt az egészségügyi minisztérium, hogy kidolgozza a hazai védőoltási rendszer szabályozását, miután egyre agresszívebbé kezd válni mifelénk is a vakcinaellenes kampány.
2015. április 15., 19:422015. április 15., 19:42
És tegyük hozzá: azért is, mert hiányosak a jogszabályok e tekintetben. Az utóbbi időben kiderült, Románia-szerte is egyre erőteljesebben hallatják a hangjukat azok, akik megkérdőjelezik és nem ritkán pusztán a világháló különböző szögleteiben olvasható, összeesküvés-elméletszerű információkra alapozva vitatják a védőoltások fontosságát, azzal riogatva, hogy a vakcinák veszélyes összetevőket tartalmaznak, autizmust okoznak satöbbi.
Holott közegészségügyi szempontból sem veszélytelen az efféle aggályoskodás. Jó ideje óva intik a szakemberek a szülőket a vakcinaellenességtől, rámutatva, nem készült még olyan megbízható kutatás, amely a védőoltások valóban káros voltát igazolta volna, viszont józan paraszti ésszel is belátható: az emberiséget megtizedelő járványok minden háborúnál pusztítóbbnak bizonyultak a történelem folyamán.
Az egészségügyi minisztérium arra is felhívta a figyelmet, beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egyre több szülő visszautasítja a vakcinákat. Ha ily módon érvényesül a nyájszellem, azok, akik nem oltatják be gyereküket, közvetve a közösséget is veszélyeztetik, nem beszélve arról, hogy a vakcinaellenesség miatt olyan, halálos kimenetelű betegségek is újra felüthetik a fejüket, mint például a járványos gyermekbénulás.
A nyájimmunitásnak köszönhetően az oltások bevezetése óta az emberről emberre terjedő betegségek nem fertőznek, és ez szavatolja jó ideje a várható élettartam megnövekedését is. Minél nagyobb egy populációban az immunis egyének száma, annál kisebb a valószínűsége, hogy az egészségesek fertőzöttekkel kerülnek kapcsolatba.
És minél többeket ragad magával a nyájszellem, annál kevesebben lesznek védettek az esztelen tiltakozással szemben. Jó lenne, ha intézményes keretek között győzhetnék meg, világosítanák fel az illetékesek a szülőket a védőoltások létjogosultságáról, ellenkező esetben a nyájszellem miatt veszélybe kerülhet a nyájimmunitás.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!