VEZÉRCIKK – Egy japán eredetű aforizmában három majom testesíti meg a „ne láss, ne hallj, ne beszélj” bölcs tanácsot; a szemüket, fülüket, szájukat befogó, gyakorta ábrázolt állatalakok azt sugallják, ne vegye észre, ne adja tovább a rossz dolgokat az ember.
2016. július 27., 19:552016. július 27., 19:55
Vajon pusztán jószándékból cselekszenek ennek a bölcsességnek a szellemében azok, akik megpróbálják szőnyeg alá söpörni, figyelmen kívül hagyni, ami nem működik megfelelően Romániában? Vagy azért, mert érdekükben áll, hogy minden maradjon a régiben?
Vegyük csak a legutóbbi esetet: össztűz zúdult a bukaresti orvosnőre, aki múlt héten az égéssebészeti kórházban lefilmezte a beteg sebében nyüzsgő légylárvákat, majd közzétette a felvételt, ezzel hívva fel a figyelmet az intézményben uralkodó tarthatatlan higiéniai körülményekre. Az altatóorvos ellen fegyelmi eljárás indult, az egészségügyi minisztérium államtitkára is megrótta, Camelia Roiu sok helyen bátornak mondott gesztusát pedig a hivatalában még újnak számító szaktárcavezető sem értékelte, sőt.
Némiképp visszás, hogy épp az a tárcavezető, aki alig egy hete nagy lendülettel hirdetett meg minisztertársaival és a miniszterelnökkel együtt átfogó korrupcióellenes stratégiát az elkövetkező négy évre. Ha valóban az a szándék, hogy átláthatóvá tegyék, „megtisztítsák” és rendbe tegyék a hazai viszonyokat, akkor vajon miért nem lehet meglátni, meghallani, és főleg szóvá tenni, ha valami megengedhetetlen? A légylárvás eset a hazai viszonyok kulisszái mögé betekintést engedő rengeteg obskúrus ügy közül csak egy, hiszen korrupciós ügyletek, áldatlan állapotok jellemzik nemcsak az egészségügyet (elég, ha csak a fertőtlenítőszer-botrányra vagy a Colectiv-tragédia kórházi fertőzésekbe belehalt áldozataira gondolunk), de a tanügyet, igazságügyet, politikát, rendőrséget és az egész társadalmat.
Olykor akadnak bátrak, akik fellebbentik a leplet a sötét játszmákról. Ilyen például Marian Godină brassói közeg, aki a rendőrséget behálózó korrupció ellen emelte fel szavát. Kifakadása nagy visszhangot keltett, de persze őt is megrótták a felettesei, hiszen fejétől bűzlik a rendszer. „Sajnálom, hogy a miniszter nem védte meg azokat, akik szóvá tették, milyen állapotok uralkodnak az egészségügyben. Annyira kevesen vagyunk, és annyira magunkra hagyottak” – fakadt ki a bukaresti altatóorvos. Ezek szerint a kevesek se lássanak, halljanak, és ne beszéljenek? Holott napnál világosabb: a légylárváshoz, a hexi pharmáshoz és a Godină által leleplezetthez hasonló esetek kiküszöböléséhez egész biztosan nem a három bölcs majom elve szerint kellene cselekedni. Szóval ne legyünk majmok!
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
szóljon hozzá!