VEZÉRCIKK – Sokatmondó az a vehemencia, amellyel a romániai áruházláncok viszonyulnak a kormány internetes árfigyelő kiépítését célzó kezdeményezéséhez.
2015. március 02., 20:192015. március 02., 20:19
A vásárlók hatékonyabb tájékoztatása, a kereskedelmi verseny fokozása, nem utolsósorban az árak csökkentése érdekében létrehozandó adatbázis ötlete nem új keletű, először öt évvel ezelőtt, a 19 százalékos áruforgalmi adónak a jelenlegi szintre, 24 százalékra történt emelése után rukkoltak elő vele a hatóságok.
A Boc-kormány azonban nem ültette át a gyakorlatba elképzelését, holott görögországi példából merített, ahol az árfigyelő bevezetése nyomán hét százalékkal csökkent az összehasonlítható termékek ára. Nagy tételben nem mernénk fogadni rá, de valószínűnek tartjuk, hogy Bocék elképzelése a multinacionális társaságok berzenkedésén bukott meg. De milyen „érveket” is sorakoztatnak fel a multiláncok a lakosság tájékoztatását szolgálni hivatott rendszerrel kapcsolatban?
Például azt, hogy szerintük egy fogyasztónak folyamatosan a világhálón kellene „lógnia”, és gyors közlekedési lehetőséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy hozzáférjen a legolcsóbb termékekhez. És akkor mi van? – tehetné fel a kérdést bármelyik hazai háziasszony. Akik közül bizony nagyon sokan végeznek piackutatást egy-egy bevásárlás előtt, hiszen nem mindegy, hol tudják olcsóbban beszerezni a napi fogyasztói kosárba kerülő termékeket. Csak hát a nagy áruházláncoknak éppen az fáj, hogy az állami online adatbázis fokozná a konkurenciát a piaci szereplők között, és mindez az árak lefaragásához vezetne.
Erősen visszás azonban ez az ellenkezés annak ismeretében, hogy ezeknek a multiknak egy részét nemrég éppen kartellezés, pontosabban árrögzítés miatt sújtotta tetemes bírsággal a versenytanács. Arról nem beszélve, hogy a hiper- és szupermarketek jelenleg erre szakosodott cégeknek fizetnek olyan ár-összehasonlítási kutatásért (elvégre a konkurencia tarifái mégiscsak érdeklik őket), amelyet a kormány közpénzből és uniós forrásokból tervez megvalósítani.
Jobban tennék tehát, ha csendben maradnának, és örülnének, hogy kinyithatnak vasárnap. A Magyarországon március 15-én életbe lépő vasárnapi zárva tartás ötlete ugyanis Romániában is felmerült, és a példa akár ragadós is lehet.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!