VEZÉRCIKK – Sikertelen kísérletnek minősítette Ioan Rus volt belügyminiszter a szakértői kormány kinevezését. A szociáldemokrata politikus szerint ugyanis a kabinet nem tudta kihasználni, hogy a pártok közötti konszenzus nyomán került az ország élére.
2016. május 30., 20:182016. május 30., 20:18
Szó ami szó, a Dacian Cioloş volt uniós biztos vezette kabinet valóban számos esetben bizonyította, hogy nincs a helyzet magaslatán, azonban Ioan Rus afölött nagyvonalúan átsiklott, hogy a pártok azért egyáltalán nem könnyítették meg a kormány dolgát, sőt épp hogy folyamatosan nehezítették azáltal, hogy – kampányév lévén – egymást érték a különböző oldalakról érkező törvényjavaslatok, amelyek újabb és újabb, szociális alapú közpénzszórásról szóltak. És amelyeket az egymással szemben lévő pártok kampánymegfontolásból egyhangúlag szavaztak meg a parlamentben.
Elég csak a hitelcsere-programot megemlíteni, amelynek végül elfogadott formája ellen hiába érvelt minden józan, a közgazdaságban jártas illetékes, és amely még az eddiginél is jobban befullasztotta az ingatlanhitelezést, vagy a gyed emelését, amely ugyan értelemszerűen járna a kismamáknak, csak kérdés, hogy honnan jut majd. Mindazonáltal az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani, hogy a parlamentben többségben lévő szociáldemokraták mégiscsak megbuktatnák a kormányt. Ez ugyan zömmel a liberálisok kampánykommunikációjában szerepel, de Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök is megpedzette már. Bár egyelőre semmilyen konkrétum nincs, nem elképzelhetetlen ez a forgatókönyv – talán Rus értékelése is ennek a kommunikációs előkészítését szolgálhatja.
Világos ugyanis, hogy a PSD nem bízik a kormányban, amelyet a liberálisokhoz közel álló kabinetnek tart, ezért nem szívesen engedné, hogy ő szervezze meg az őszi parlamenti választásokat. Ráadásul azért a kampányosztogatás is könnyebb kormányról. Az már más kérdés, hogyan érintené mindez az éppen magához térő gazdaságot, a polgárok anyagi helyzetét. Elemzők a lej gyengülését máris az esetleges kormánybuktatás gerjesztette aggodalmakkal és bizalomhiánnyal magyarázzák. Ám nem ez lenne az első eset, amikor az előrelátás és a felelős gondolkodás háttérbe szorul a közvetlen pártérdekek mögött.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
szóljon hozzá!