JEGYZET – Olyasmit hallottam, hogy többé-kevésbé titokban, de gőzerővel tréningeznek az ön- és közösségi jelöltek a lassan végső határidejéhez közeledő listázásra.
2016. október 23., 19:202016. október 23., 19:20
A fennen hangoztatott megújítás jegyében ugyanis nagyon figyelmesen kell majd kiválasztaniuk a listára kerülők fizikai-szellemi képességeit, ahhoz hasonlóan, ahogy különböző művészeti szakokra nem jelentkezhetnek az illető szakterülethez mit sem értők. Így hát például az előzetes vizsgán mese nélkül kiesnek a zene szak iránt ácsingózó botfülűek vagy a festészetről – ha a színvakok talán nem is – azok, akik valamilyen csudabajuk révén nem érzékelik a különbséget a pont, a vonal, a kocka és esetleg a paralelogramma között. Jó, jó – gondolhatják ezek után a kákán is folyton csomót keresgélők –, mi köze van a művészeti szakoknak a politikumhoz?!
Ott még a jó beszélőke hiánya sem lehet kizáró ok, hisz hány olyan felkent van, aki szépen átszunyókálta a négy évet anélkül, hogy bár egyszer érdemben mondott volna valamit. Fő, hogy a gombot meg tudja nyomni, illetve az egyik kezét felemelni. Mekkora tévedés, dehogy elég! Épp nemrég okozott kisebbfajta zűrt, amikor egy törvényrendelettel kapcsolatban az egyik párt újraszavazást kért, mondván, hogy az emberei anélkül szavazták meg, hogy tudták volna, miről is van szó. Mondjuk, ezt még talán meg lehet magyarázni a véghajrá sietségével, de számomra az volt a csúcs, amikor az előző ciklusban egy másik párt frakcióvezetője hősiesen magára vette a félreszavazás ódiumát, mondván, hogy egyedül ő a hibás, mert összekeverte a saját ujjait. Végső soron ezt is meg lehet érteni, mert az emberi sokféleségbe simán belefér egy olyan is, akinek terhére van az az öt ujj, hát még ha mind a tízet igénybe kell időnként vennie!
Egyszóval az illető úriember, lányos zavarában fordítva tartotta a mutatóujját, az igen helyett nemmel, vagy a nem helyett igennel jelezve a párttársainak. Akik a maguk során, mint minden fegyelmezett pártkatona, gondolkodás nélkül szavazatukkal életbe ültették a frakcióvezér titkos intézményes jelét. Lett is belőle elég nagy cirkusz, de hát ez már majdnem a régmúlt. A jövőben ilyesmi nem lesz. Akik a listázási tréningről suttogtak nekem, azt is elmondták: az egyik legfontosabb felkerülési kritérium, hogy a jelölt tudja megnevezni mindenik ujját, és rendeltetésszerűen használni is. Meg aztán mondtak még valamit a túl hangosan horkolók kizárásáról is, de nem akarok olcsó poénkodást, hisz hamarosan úgyis kiderül a tréning eredménye.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!