VEZÉRCIKK – Amikor beköszönt a zimankós idő, a havas esőtől csúszóssá válnak az utak, a járművezetőknek régóta fel kellett volna szereltetniük a téli gumit az autókra, a hókotrók pedig még nem indultak útnak, a román televíziók híradójában rendszeresen elhangzik a már-már szállóigévé vált mondat: „idén is felkészületlenül érte Romániát a tél”. Hasonló a helyzet a tanévkezdéssel is.
2016. augusztus 30., 19:192016. augusztus 30., 19:19
Amikor már vészesen közeledik a vakáció vége, tanszerekből rakott hegyek tornyosulnak a boltokban, és a diákok igyekeznek kihasználni a szünidő utolsó boldog napjait, elkezdenek szállingózni a hírek arról, hogy mi minden miatt nem állunk készen a tanévre. Ezúttal az derült ki, nem készülnek el időben az új tankönyvek, a negyedik osztályosoknak nyomtatott taneszközök nélkül kell kezdeniük az iskolát, akárcsak a korábbi években elsős, másodikos és harmadikos társaiknak: most is későn hirdetették meg a közbeszerzési eljárást. De nemcsak az elemit végzők járnak így, fennáll a veszély, hogy a 11. és 12. osztályosoknak első ízben ingyen biztosított tankönyvek sem kerülnek a diákok kezébe iskolakezdéskor.
Nem csupán a könyvhiány miatt nem vagyunk felkészültek a tanév „telére”, biztosra vehető, hogy számos erdélyi és partiumi iskola nem tudja időben kiváltani a szükséges közegészségügyi engedélyt az évek óta fennálló infrastrukturális problémák, az anyagiak hiánya miatt. Ha úgy vesszük, a tanév is egyfajta tél, aminek túléléséhez megfelelő előkészületekre és óvintézkedésekre lenne szükség. A tankönyvek biztosítása és az infrastrukturális problémák kiküszöbölése csak egyik, formális részét képezi a felkészülésnek. Természetesen lehetetlen minden tekintetben előrelátóan ráhangolódni az iskolai év nehéz, sokszor kellemetlen meglepetéseket tartogató időszakára, de reménykedni talán lehet.
Lehetetlen felkészülni, hiszen egymást érik a tanügyi rendszerben történő változások, változtatások, a virtuális világban egyre otthonosabban mozgó diákgenerációk figyelmét egyre nehezebb lekötni a tantervek szövegközpontú információhalmazaival, a tanárok így megannyi szakmai kihívással szembesülnek, amellett, hogy a rendszer nem méltányolja kellőképpen a munkájukat stb. Reménykedni abban lehet, hogy a munkájukat valóban elhivatottsággal végző pedagógusok szakmai és emberi bravúrjának köszönhetően talán mégsem hiába koptatják a diákok a padokat a soron következő tanévben. És hogy ezek a tanárok biztos kézzel vezetik a gyerekeket a hazai oktatási viszonyok bizonytalan, csúszós útjain.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!