JEGYZET – Romániában még az is román, ami nem az. Legalábbis a kormányzati illetékesek szerint annak kell lennie.
2015. március 01., 12:302015. március 01., 12:30
Történt, hogy Kolozsvárott helyi polgárok egy csoportja úgy döntött: jó lenne megszabadulni a város román elnevezésében szereplő Napocától, amelyet a sovinizmust hivatalos állami politikává emelő nacionálkommunista diktátor, Nicolae Ceauşescu aggatott rá, ezzel erősítendő a város csak az ő hagymázas elméjében létező dák–római identitását.
Ennek érdekében alulról jövő polgári kezdeményezésként szeretnének jogszabályt kidolgoztatni a Napoca név eltörléséről. Ehhez Cluj–Kolozsvár–Klausenburg Egyesület néven kívánnak egyesületet bejegyeztetni, amely ernyőszervezetként szolgálna a törvénykezdeményezéshez szükséges mintegy, százezer aláírás összegyűjtéséhez.
Na, és itt lépett közbe a román államrezon. Az ügyben illetékes igazságügyi minisztérium ugyanis úgy döntött: saját hatáskörben szórakozik egy kicsit azokkal, akik szeretnék a kincses várost megszabadítani a nemzetibolsevik örökség egyik legfajsúlyosabb elemétől. Először csak azzal utasította el a kérést, hogy már létezik egy Klausenburg Egyesület, ám amikor a kezdeményezők jelezték, hogy a Klausenburg mégsem ugyanaz, mint a Cluj–Kolozsvár–Klausenburg, akkor taktikát váltottak. Hivatalosan felkérték az érintetteket, hogy fordítsák le románra az „idegen nyelvű” neveket.
Most tehát ott tartunk, hogy a Kolozsvárott a különböző európai projektek miatt hivatalosan dúló multikulti jegyében idegen elnevezésnek minősítik azokat a neveket, amelyek valószínűleg időben megelőzik a román elnevezést. Másrészt viszont annyira kisebbségbarát és toleráns országról van szó, hogy az igazságügyi tárca még egy egyesületet is csak akkor lenne hajlandó komolyan venni, ha azt Klúzsklúzsklúzsnak neveznék.
Valahogy így képzeli el a román hatalom – és a román intézmények, illetve az iskolákban is népszerűsített hivatalos propaganda nyomán a magánemberek többsége is – a multikulturalizmust. Legyen sokszínűség, gyűljön össze minél több nemzetiség képviselője, és érezzék jól magukat. De persze közben mindenki csakis románul beszéljen.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!