VEZÉRCIKK – Románia az elmúlt huszonöt évben a legalsó szintektől a legfelsőbbig maffiaállamként működött – az embernek óhatatlanul is ez az érzése támad, ha a korrupcióellenes ügyészek legutóbbi fogásait sorra veszi.
2015. január 22., 20:522015. január 22., 20:52
Lekapcsolták a Temes megyei rendőr-főkapitányság komplett vezetését a temesrékási polgármesterrel együtt, mert állítólag politikai alapon nem bírságolták meg a közlekedési kihágást elkövető szociáldemokrata szavazókat.
Cristian David volt belügyminisztert azért helyezték vizsgálati fogságba, mert állítólag félmillió eurót kapott azért, hogy közbenjárjon egy gyanús visszaszolgáltatási ügyben. A legfrissebb hír pedig az, hogy Toni Greblă alkotmánybírót is befolyással üzérkedéssel gyanúsítja a DNA – igaz, még korábbi, politikusi tevékenysége miatt.
Ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy az ügyészek túlbuzognak, és a korrupcióellenes ügyészség létét igazolandó, igyekeznek minél nagyobb mennyiségű ügyet kreálni, hogy lássa a világ: itt dübörög a korrupcióellenes harc.
Persze ha csak a harmada igaz a DNA által különböző tisztségviselők ellen megfogalmazott vádaknak, még mindig ott tartunk, hogy Romániához képest a húszas-harmincas évek Chicagója vagy Atlantic Cityje az üdvhadsereg kiérdemesült tagjait gondozó aggmenhely. Mindez azt igazolja, hogy valóban indokoltak a teljes romániai politikai és hivatalnoki osztály megújulását, teljes mentalitásváltást szükségesnek tartó követelések.
Fölmerül ugyanakkor a kérdés: ki őrzi az őrzőket? Azaz az igazságszolgáltatás sem mentesülhet a megújulási folyamat alól – lásd a szervezett bűnözés elleni ügyosztály vezetője, Alina Bica elleni korrupciós vádakat vagy most a Greblă-ügyet.
Az is lényeges lenne, hogy az ügyészségek és bíróságok mentesek maradjanak a politikai befolyástól, egyrészt azért, hogy ne vádolhassák őket politikai alapú eljárásokkal, másrészt azért, hogy az ügyészek és bírák politikusi előélete nyomán ne állhassanak elő olyan ügyek, mint most Greblă esetében.
Amíg azonban a korrupcióellenes ügyészség élére, vagy az alkotmánybíróság tagjai közé közismert politikai kötődésű személyeket vagy egyenesen politikusokat neveznek ki, addig az őrzők jóhiszeműsége és szakmaisága mindig megkérdőjelezhető marad.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!