VEZÉRCIKK – Már csak Victor Ponta gunyoros, lekezelő stílusban odavetett reakciói is arra utalnak, hogy a román baloldalon tudatosult: jelentős veszélyt tartogat számára a jobboldali alakulatok háza táján beindult egyesülési folyamat.
2014. május 28., 20:102014. május 28., 20:10
Amire az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség, illetve annak tanulságai késztették a D.A. Szövetség 2007-es felbomlása után párhuzamos politikai pályát befutott liberálisokat és demokrata-liberálisokat.
Crin Antonescu PNL-je és Vasile Blaga PDL-je egyaránt belátta: csakis a nagyjából azonos támogatottsággal rendelkező két párt erőinek egyesítése révén képesek megállítani a „vörös úthengert”, vagyis azt, hogy a megyei és helyi önkormányzatok többsége, a központi hatalom után a szociáldemokraták meghódítsák a Cotroceni-palotát is.
Bár kezdeményezésük végkimenetele ma még bizonytalan, sikere pedig megjósolhatatlan, tény, hogy egyszerűen nincs más választásuk. Egyfelől Traian Băsescu elnök – az „én csináltalak, én öllek meg” közismert román szokásjog alapján – minden követ megmozgat, hogy volt alakulatát, a PDL-t felszalámizva felfuttassa a védnökségével összegründolt Népi Mozgalom Pártját. Másrészt az USL széthullása óta Ponta nyíltan azon ügyködik, hogy a PNL a PSD szatellitpártjává züllessze.
A politikai bajkeverőként elhíresült Băsescu is megirigyelhetné, ahogy megvásárolta, majd trójai falóként rászabadította a liberálisokra volt elnöküket, Călin Popescu-Tăriceanut, a függetlenként EP-mandátumot szerzett, nemrég még a PNL-t erősítő Mircea Diaconu támogatása ugyancsak a belső bomlasztást szolgálta.
Ha Antonescuéknak sikerül felsorakoztatniuk maguk mögé Băsescu pártját is, ezzel egy időben mellékvágányra terelni az egyre inkább ballasztnak számító államfőt, és közös elnökjelöltként indítani a Pontával szemben legnagyobb eséllyel rendelkező Klaus Johannist, a kormányfő a PSD-vel együtt nagy bajba kerül.
Az RMDSZ pedig kényes helyzetbe, hiszen Ponta államfőjelöltsége esetén, koalíciós partnerként őt kellene támogatnia, ezzel azonban 2004-hez és 2009-hez hasonlóan saját választóival menne szembe. A Johannis-projekt „újramelegítése” viszont a jelenlegi kormány bukását is maga után vonhatja.
Egyre fullasztóbb a levegő az autóban, összeszorul a gyomor. Az sem segít, ha lehúzzuk az összes ablakot. A vezetés, a gépkocsifenntartás ugyanis egyre inkább luxussá válik: a nép autóját a drága parkolóban piszkíthatják kedvükre a madarak.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Valamikor régen a sör a szegény ember bora volt. Ma már lassan a középosztály pezsgője.
Tanügyi rendszerünk ezer sebből vérzik. Bukarestben azonban rátapintottak a probléma lényegére, megvan a megfellebbezhetetlen megoldás: a szabóság.
Kereken egy héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon levontuk a következtetést, miszerint elbuktak Nicușor Dan proxyjai, kudarcot vallott Románia államelnökének második kormányalakítási kísérlete is.
Egy nemzet jövője a gyermekeken, a szülőanyákon-édesanyákon múlik. És az édesapákon.
Viszonylag kezdő sofőrként akárhányszor rágördülök az úttestre, egy borsónyi félelmet még mindig érzek. S nem attól tartok, hogy jaj, nehogy elcsípjen a rendőr, amint átlépem a sebességkorlátot.
Traian Băsescu után szabadon Nicușor Dan is a „játékos” államfők útjára lépett – az más kérdés, hogy ha minden rosszul megy, a szélsőjobboldali erők jelentőségét növeli azzal, hogy a királycsinálói szerep közelébe juttatja őket.
Javában zajlik a foci-világbajnokság. Meglehet, a fanatikus futballrajongók sem kelnek fel valamikor éjjeli, hajnali órában megnézni félálomban egy-egy meccset, legfeljebb az estieket követik. A legalkalmasabb reggelente megnézni az összefoglalókat.
Nemcsak az állóvizeket kavarta fel, hanem valóságos örvényt idézett elő Nicușor Dan azzal, hogy a Nemzeti Liberális Párt megkérdezése nélkül miniszterelnök-jelöltnek nevezte ki a PNL egyik alelnökét, Adrian Veșteát.
szóljon hozzá!