VEZÉRCIKK – Már csak Victor Ponta gunyoros, lekezelő stílusban odavetett reakciói is arra utalnak, hogy a román baloldalon tudatosult: jelentős veszélyt tartogat számára a jobboldali alakulatok háza táján beindult egyesülési folyamat.
2014. május 28., 20:102014. május 28., 20:10
Amire az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség, illetve annak tanulságai késztették a D.A. Szövetség 2007-es felbomlása után párhuzamos politikai pályát befutott liberálisokat és demokrata-liberálisokat.
Crin Antonescu PNL-je és Vasile Blaga PDL-je egyaránt belátta: csakis a nagyjából azonos támogatottsággal rendelkező két párt erőinek egyesítése révén képesek megállítani a „vörös úthengert”, vagyis azt, hogy a megyei és helyi önkormányzatok többsége, a központi hatalom után a szociáldemokraták meghódítsák a Cotroceni-palotát is.
Bár kezdeményezésük végkimenetele ma még bizonytalan, sikere pedig megjósolhatatlan, tény, hogy egyszerűen nincs más választásuk. Egyfelől Traian Băsescu elnök – az „én csináltalak, én öllek meg” közismert román szokásjog alapján – minden követ megmozgat, hogy volt alakulatát, a PDL-t felszalámizva felfuttassa a védnökségével összegründolt Népi Mozgalom Pártját. Másrészt az USL széthullása óta Ponta nyíltan azon ügyködik, hogy a PNL a PSD szatellitpártjává züllessze.
A politikai bajkeverőként elhíresült Băsescu is megirigyelhetné, ahogy megvásárolta, majd trójai falóként rászabadította a liberálisokra volt elnöküket, Călin Popescu-Tăriceanut, a függetlenként EP-mandátumot szerzett, nemrég még a PNL-t erősítő Mircea Diaconu támogatása ugyancsak a belső bomlasztást szolgálta.
Ha Antonescuéknak sikerül felsorakoztatniuk maguk mögé Băsescu pártját is, ezzel egy időben mellékvágányra terelni az egyre inkább ballasztnak számító államfőt, és közös elnökjelöltként indítani a Pontával szemben legnagyobb eséllyel rendelkező Klaus Johannist, a kormányfő a PSD-vel együtt nagy bajba kerül.
Az RMDSZ pedig kényes helyzetbe, hiszen Ponta államfőjelöltsége esetén, koalíciós partnerként őt kellene támogatnia, ezzel azonban 2004-hez és 2009-hez hasonlóan saját választóival menne szembe. A Johannis-projekt „újramelegítése” viszont a jelenlegi kormány bukását is maga után vonhatja.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
szóljon hozzá!