VEZÉRCIKK – Már csak Victor Ponta gunyoros, lekezelő stílusban odavetett reakciói is arra utalnak, hogy a román baloldalon tudatosult: jelentős veszélyt tartogat számára a jobboldali alakulatok háza táján beindult egyesülési folyamat.
2014. május 28., 20:102014. május 28., 20:10
Amire az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség, illetve annak tanulságai késztették a D.A. Szövetség 2007-es felbomlása után párhuzamos politikai pályát befutott liberálisokat és demokrata-liberálisokat.
Crin Antonescu PNL-je és Vasile Blaga PDL-je egyaránt belátta: csakis a nagyjából azonos támogatottsággal rendelkező két párt erőinek egyesítése révén képesek megállítani a „vörös úthengert”, vagyis azt, hogy a megyei és helyi önkormányzatok többsége, a központi hatalom után a szociáldemokraták meghódítsák a Cotroceni-palotát is.
Bár kezdeményezésük végkimenetele ma még bizonytalan, sikere pedig megjósolhatatlan, tény, hogy egyszerűen nincs más választásuk. Egyfelől Traian Băsescu elnök – az „én csináltalak, én öllek meg” közismert román szokásjog alapján – minden követ megmozgat, hogy volt alakulatát, a PDL-t felszalámizva felfuttassa a védnökségével összegründolt Népi Mozgalom Pártját. Másrészt az USL széthullása óta Ponta nyíltan azon ügyködik, hogy a PNL a PSD szatellitpártjává züllessze.
A politikai bajkeverőként elhíresült Băsescu is megirigyelhetné, ahogy megvásárolta, majd trójai falóként rászabadította a liberálisokra volt elnöküket, Călin Popescu-Tăriceanut, a függetlenként EP-mandátumot szerzett, nemrég még a PNL-t erősítő Mircea Diaconu támogatása ugyancsak a belső bomlasztást szolgálta.
Ha Antonescuéknak sikerül felsorakoztatniuk maguk mögé Băsescu pártját is, ezzel egy időben mellékvágányra terelni az egyre inkább ballasztnak számító államfőt, és közös elnökjelöltként indítani a Pontával szemben legnagyobb eséllyel rendelkező Klaus Johannist, a kormányfő a PSD-vel együtt nagy bajba kerül.
Az RMDSZ pedig kényes helyzetbe, hiszen Ponta államfőjelöltsége esetén, koalíciós partnerként őt kellene támogatnia, ezzel azonban 2004-hez és 2009-hez hasonlóan saját választóival menne szembe. A Johannis-projekt „újramelegítése” viszont a jelenlegi kormány bukását is maga után vonhatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.
Kedvenc és gyűlölt politikusaink egyaránt hősiesen megvédték a nagyi lekvárját: rettenthetetlenül, még az adócsalóknak járó hivatali megbélyegzést is bátran felvállalva, jól kifotózkodták magukat a család ízléses éléskamrájában.
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!