VEZÉRCIKK – A reformokat folytatni kell, a rendelkezésre álló uniós forrásokat le kell hívni, az adóbehajtást hatékonyabbá kell tenni. Lassan már közhelyszámba mennek az ország nemzetközi hitelezőinek jó tanácsai, unjuk is becsületesen, hogy mindig csak ezt szajkózzák, de hát mit tehetnének mást, ha megannyi éve senki sem hallgat rájuk.
2014. szeptember 28., 20:472014. szeptember 28., 20:47
Arról, hogy az egészségügy és az oktatáspolitika terén mennyire nincs koherens reformkísérlet, jobb nem is beszélni. Az uniós források lehívása terén legalább mintha valami motoszkálna, a közbeszerzési eljárások azonban állandó kerékkötői a beruházások megvalósulásának.
Annyira nem működött idén a történet, hogy a héten esedékes büdzsékiigazításkor 4 milliárd lejt vonnak el az uniós projektek finanszírozására szánt keretből. Ha pedig a nagy projektek dugába dőltek, legalább van miből kampányalamizsnát biztosítani – dörzsölhették össze megelégedéssel a tenyerüket a kormánytagok, s rögtön több mint egymilliárd lejjel dobták meg a helyi önkormányzatokat. Hogy el ne felejtsék, kire kell szavazni és szavaztatni.
A harmadik jó tanács teljesítésével eközben sehogy sem állnak. A büdzsékiigazítás tervéből is kiderül az, amire a szakértők rég rávilágítottak, hiába az új adók, a tervezettnél lényegesen kevesebb folyik be az adókból és illetékekből. Ráadásként meg kell ugyanakkor említenünk, hogy az ország hitelezői egyáltalán nem támogatták a tb-csökkentést.
Kampány lévén viszont a kormány lépéskényszerbe került. Egyre biztosabb azonban, hogy öngólt lőtt. A külföldi befektetők máris jelezték, egyelőre semmit nem lépnek, mert nem hisznek abban, hogy az intézkedés hosszú távon megmaradna. Ha megmarad, akkor viszont új adóktól tartanak. És nem hiába. Ennyire kiszámítható a mindenkori román kormány. Kampányban ad, aztán visszavesz.
Vagyis csak viszszavenne, hiszen az idei új adók sem hozták meg a hozzájuk fűzött reményeket, az üzleti szféra nem táncolt úgy, ahogy Pontáék szerették volna. Ilyen körülmények között a jövő egyre kiszámíthatatlanabb. Az utolsó negyedévi technikai recesszió viszont máris borítékolható, és lehet, hogy ebben az ütemben az államcsőd sincs messze.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
szóljon hozzá!