VEZÉRCIKK – „Emelt fővel térhetük haza, csodás tettet hajtott végre a csapat a tornán" – ezekkel a szavakkal értékelte Bernd Storck szövetségi kapitány magyar labdarúgó-válogatottjának Európa-bajnoki szereplését a belgáktól, a nyolcaddöntőben elszenvedett 4-0-s vereség után.
2016. június 27., 19:462016. június 27., 19:46
És a német mesternek teljesen igaza van. Mert mi lehet annál csodásabb, amikor egy előzetesen outsidernek gondolt együttes bebizonyítja, hogy tud futballozni, játékosait szakemberek dicsérik, szurkolók százezrei ünneplik és reálisan nézve is optimista jövőképet vázol fel a közelgő világbajnoki selejtezőkre.
Kezdték ezt az eredményes csoportkörben és folytatták a nyolcaddöntőben, ahol a világ egyik legjobb együttese ellen is képesek voltak épkézláb helyzeteket kialakítani, védelmük pedig a hajrá nyílt sisakos küzdelméig még fejtörést okozott az ellenfélnek. A magabiztos labdakezeléssel társuló bátorságot pedig öröm volt nézni, és ez az, amely miatt még szakemberek is állítják: a magyar válogatott lekörözte Románia együttesét.
Egy ilyen helyzetben ugyanis nem mehetünk el a hasonlítgatások mellett, és ahogyan azt egy román ajkú ismerősöm egyszerűen megállapította: lehet, hogy a magyarok is jönnek haza, de jobb 4-0-ra kikapni a nyolcaddöntőben Belgiumtól, mint szerencsétlen játékkal a csoportkörben 1-0-ra Albániától.
Mert most, ellentétben a sebeit nyalogató Romániával, Magyarország örömmel és büszkén beszélhet az EURO 2016-ról, játékosai kivívták a tiszteletet, és még ezt a 4-0-s vereséget is könnyen kamatoztathatja labdarúgása továbbfejlesztése érdekében. Szerintem így kell kikapni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sportújságírók, szakírók, futballszurkolók körében jó ideig témát szolgáltat még a hétfőre virradóra befejeződött, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett labdarúgó-világbajnokság.
Marosvásárhely, a Bolyaiak városa még mindig a legtöbb magyar lakosnak otthont nyújtó település Erdélyben.
Ott állunk a pékárus vagy a sarki bolt pultjánál, a szupermarket kasszájánál, kezünkben egy egyszerű fehér kenyérrel, a pénztárgép kijelzőjén pedig felvillan a kétjegyű szám: 10 lej, 12 lej, 15 lej...
Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”
Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Négy éve az arab labdarúgó-világbajnokságról, nyolc éve „az első afrikai aranyról”, a fekete kontinensen gyarmatosított egykori francia kolóniákon élők leszármazottai által Franciaország színeiben megnyert focivébéről írtam.
Egyre fullasztóbb a levegő az autóban, összeszorul a gyomor. Az sem segít, ha lehúzzuk az összes ablakot. A vezetés, a gépkocsifenntartás ugyanis egyre inkább luxussá válik: a nép autóját a drága parkolóban piszkíthatják kedvükre a madarak.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Valamikor régen a sör a szegény ember bora volt. Ma már lassan a középosztály pezsgője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!