VEZÉRCIKK – Egész ügyesen lavírozott a hivatalosan pártfüggetlen Dacian Cioloş miniszterelnök ahhoz, hogy elkerülje: a hozzá közel állónak tekintett Nemzeti Liberális Párt (PNL) bábjának tekintsék.
2016. február 04., 20:042016. február 04., 20:04
A liberálisok mindent megpróbáltak, hogy rábírják: a kormány sürgősségi rendelettel módosítsa az önkormányzati választásokat szabályozó törvényt, kétfordulóssá téve a megmérettetést. A kormányfő először elutasítóan nyilatkozott, de amikor az őt kormányfőnek jelölő volt PNL-elnök, Klaus Johannis államfő is kiállt a kétfordulós önkormányzati választás mellett, megingani látszott.
Éppen ezért volt meglepő, hogy a pártokkal folytatott egyeztetéseket követően leszögezte: mivel a pártok többsége nem támogatja a módosítást, a kormány nem foglal állást az ügyben – egyébként sem tűri el, hogy bármelyik párt a saját önös érdekeiben próbálja felhasználni a kormányt.
Szokatlanul karakán szavak ezek a román belpolitikában, amelyektől Cioloş még akkor is államférfiszerűen hat, hogy az is ott van a pakliban: tart attól, hogy a PNL követelésének felvállalásával a parlamentben még mindig többségben lévő, a kétfordulós önkormányzati választásokat határozottan elutasító szociáldemokraták bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják.
Hogy a PNL miért akar kétfordulós választást, az nagyjából egyértelmű: abban reménykedik, hogy a második forduló előtt a kisebb pártokkal kötött szövetségek révén legyőzheti a leszállóágban levő, de azért még mindig elég erős PSD-t. A kétfordulós választások demokratikusabb és reprezentatívabb mivoltára való hivatkozás porhintés – ilyen alapon az egyfordulós brit parlamenti választások demokratikussága is megkérdőjelezhető.
A PNL erőlködése – amellett, hogy három hónappal a kampány kezdete előtt nem korrekt a választási játékszabályok módosítását követelni – még egy káros hozadékkal járt. Ismét fontos tényezővé tette a pártelnök elleni bűnvádi eljárás nyomán elsüllyedni látszó, a politikai prostitúciót soha nem látott szintre „fejlesztő” UNPR-t, amelyet a PSD-nek most ismét be kell cipelnie a hátán a parlamentbe azért, hogy biztosítsa a támogatását a liberálisok önös érdekből bedobott módosító javaslatával szemben.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!