Elképzelhető, hogy az RMDSZ, valamint a többi nemzeti kisebbség által beterjesztett alkotmánymódosító javaslatok mekkora ellenállásba ütköznek majd a parlamenti vitán.
2013. május 16., 10:172013. május 16., 10:17
Beleszámítva azt az újabb körülményt is, hogy az alkotmányozó bizottságnak az Európai Tanács jogi szaktestülete, vagyis a Velencei Bizottság elé terjesztett jelentésben a nemzeti kisebbségek védelméről egyetlen szó sem esik.
Borítékolható, hogy a többség kitart például amellett, hogy Románia nemzetállam, dacára annak, hogy – ha nem tévedek – az Európai Unió egyetlen tagállama sem nemzetállamként határozza meg alkotmányában önmagát – mert ez a francia forradalomban gyökerező minta mára elavult –; s hogy ráadásul a nemzetállam volta a népszámlálások adataiban sem tükröződik. Miután a legutóbbi összeírás szerint Romániában minden tizedik lakos nem román.
Pedig a beterjesztett alkotmánymódosító javaslatok előrelépést jelentenének a korszerű, européer minta felé. Nemcsak romániai magyarként, hanem egyszerűen emberként is makacsul ragaszkodom ahhoz, hogy Európa nem az amerikai típusú olvasztótégely, hanem a nemzetiségi, vallási, kulturális sokszínűség helye. Hiszen valóban: Romániában a ma itt élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, s ezt a történelmi tényt csak eltussolni lehet, meghamisítani nem. S a történelmi tényekből eredően azokon a vidékeken, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya számottevő, az adott nemzeti közösségnek önrendelkezést kell élveznie. Például a közügyekben a román mellett korlátlan és hivatalos anyanyelvhasználatot, egyszóval olyan nemzeti, kulturális és vallási szabadságot, amelyet pontosan a mai Románia létrejötte alapjául szolgáló, 1918. december elsejei határozat rögzít.
A mindenkit kibékítő megoldás a gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatainak betű szerinti érvényre jutása tehát. Mert akkor a román politikumnak sem kellene többé a szószegés gyalázatát cipelnie, de a romániai nemzeti közösségek is éreznék, hogy elfogadtatásra talált a kinyújtott kéz. Ráadásul a gyulafehérvári pontok érvényre jutásával megvalósulna a kimondottan tiszta, demokratikus rendszer a közélet minden területén. Ez sem semmi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia jelenleg nem képes szavatolni polgárainak biztonságát – ez a szomorú következtetés szűrhető le az egy hete bekövetkezett galaci drónincidensből és a pénteki konstancai robbanásból.
Egy botrány sohasem jön jól, de az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség számára most még az átlagosnál is károsabb, hogy Demeter Andrásnak trágár kifejezések és a román nemzeti érdekkel kapcsolatos kijelentések kapcsán le kellett mondania.
A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.
Hát ez nagyon megérte – vonhatjuk le nem kevés iróniával a következtetést a Szociáldemokrata Párt kormánybuktató kalandja után a legfrissebb felmérések fényében.
Volt egy idő, amikor közszájon forgott a román bonmot, miszerint Romániában azért tartanak választásokat, hogy kiderüljön: kivel fog együtt kormányozni az RMDSZ.
Érvényesült a papírforma, meghozta gyümölcsét a román baloldal és a szélsőjobb összeborulása: a vártnál is nagyobb arányban támogatta a parlament az Ilie Bolojan vezette kabinet menesztését.
Ízlelgessük egy kicsit: egy magát szociáldemokratának nevező párt jóvoltából Romániában olyan helyzet állt elő, hogy már nem is csupán hipotetikus, megfoghatatlan, távoli rémképként szerepel a napirenden egy szélsőjobboldali párt kormányra kerülése.
A Szociáldemokrata Párt válságkezelési receptje jelenleg a következő: ha ég a ház, víz vagy poroltó helyett a repülőüzemanyag-válságra is fittyet hányva az utolsó kerozinkészleteket kell ráönteni.
A vasárnapi választási eredmények ismeretében fölösleges vitatni, hogy Magyarország demokratikus ország.
Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!