Most már nincs kecmec: a háromszéki székelyeknek akkora polgári öntudatuk lesz, hogy bele se fér majd a megyébe.
2014. január 31., 16:192014. január 31., 16:19
Nem ám holmi jogvédő civil szervezet vagy a felelős állampolgári magatartást hirdető politikus jóvoltából, hanem egy olyan állami intézménynek köszönhetően, amelynek első nekifutásra nem tulajdonítanánk jelentős szerepet a polgári öntudatra nevelésben.
A fogyasztóvédelmi hatóságról van szó, amelynek illetékesei sajátos módszertől remélik felhorgasztani a felelős civil érzületet. Az illetékesek az „Ébredj, román!” kezdetű román himnusz első szakaszát szögezték föl a megyei fogyasztóvédelmi hivatal székházának homlokzatára, két román zászló kíséretében, a hivatalos indoklás szerint egyrészt azzal a céllal, hogy tisztelettel adózzanak a nemzeti jelképek előtt, másrészt viszont azzal a szándékkal, hogy a harcias, pattogós indulóval arra biztassák a helyi lakosokat: térjenek magukhoz az apátiából, és ne féljenek feljelenteni a pocsék szolgáltatást nyújtó intézményeket a fogyasztóvédelmi hatóságnál.
Szó sincs arról, hogy tiszteletlenek akarnánk lenni a román nemzeti jelképekkel szemben. Viszont el bírom képzelni, hogy milyen hatással lesz a kezdeményezés a helyi magyar közösségre. Azt nagyjából elhiszem, hogy a székelyekben igencsak felhorgad az indulat amiatt, hogy ezzel az újabb gesztussal is megpróbálják az orruk alá dörgölni, miszerint itt Románia az úr, de hogy ettől nem fognak tömegével a fogyasztóvédelmi hatóságra rohanni, hogy feljelentést tegyenek az avasan eladott csokoládé vagy a túl gyorsan kilyukadó nadrág miatt, az is borítékolható.
Ha esetleg mégis fölkerekednének, és tucatjával indulnának meg a fogyasztóvédelem épülete felé, az inkább azért lenne, mert teleszaladt a zsákjuk azzal, hogy miközben az ő hagyományos, vagy új, de a közösség által elfogadott jelképeik elleni hadjáratba a román állami hatóságok annyi pénzt és energiát ölnek, hogy abból lassan egy székelyföldi autópálya-szakasz is megépülhetne, folyamatosan az orruk alá dörgölik, hogy nekik bizony mindig és minden körülmények között ájult hódolattal kell adózniuk a román szimbólumok előtt.
Külön izgalmas, hogy a jelképharcot egy olyan állami hatóság mérgesíti tovább, amelynek elvileg semmi köze nem kellene hogy legyen a politikai egymásnak feszüléshez. Úgyhogy most azért vagyok tanácstalan, mert nem tudom: kinél kell panaszt tenni, ha a fogyasztóvédelmi hatóság végzi kifogásolható módon a feladatát?
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!