Nehezen hihető, hogy az áfacsökkentés eléri eredeti célját, a malom- és sütőiparban tetten érhető feketekereskedelem kifehérítését.
2013. augusztus 18., 19:122013. augusztus 18., 19:12
Egy adócsaló 24 és kilenc százalékos áfa esetében is adócsaló – nyilatkozta egy bukaresti adóügyi szakértő annak kapcsán, hogy szeptember elsejétől tizenöt százalékkal csökken az áruforgalmi adó a kenyér előállítását érintő teljes termékláncon. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hosszas „puhítása\" után beharangozott intézkedés várható hatásai kapcsán alaposan megoszlanak a vélemények az érintettek, szakértők körében.
A kormány tagjai – a tavalyi választási kampányban tett ígéretük teljesítévésel döngetve a mellüket – elsősorban az évente több mint 300 millió eurós kárt okozó feketegazdaság visszaszorítását remélik a lépéstől, az ágazatban tevékenykedők szerint azonban az adócsalók elleni hatékony fellépés nélkül a lépés nem hoz eredményeket.
A hazai bevásárlóközpontok máris az áfalefaragás mértékével egyenértékű, 15 százalékos csökkenést ígérnek a sütőipari termékek esetében, ami érthető, hiszen a nagy áruházláncok várhatóan majd más árucikkek forgalmának emelkedésével pótolják a kiesést az olcsóbb kenyérrel becsalogatott vásárlók révén.
Viszont a feketekereskedelem elleni harc tűnik a legkeményebb diónak a hatóságok számára. Romániában – amely Bulgária után a második helyen áll az EU-ban az árnyékgazdaság aránya tekintetében – mindössze az elfogyasztott péktermékek alig negyede után adóznak, a tavaly előállított 3,44 millió tonna lisztből és kenyérből csupán 1,47 millió tonnát értékesítettek legálisan.
Tehát az áfacsökkentés önmagában nem fogja kifehéríteni a sütő- és malomipari feketegazdaságot, az adócsalás visszaszorításához elengedhetetlen az illegálisan működő, a tisztességesen adózó pékségeket ellehetetlenítő sütődék felszámolása.
Ehhez hatékony adóhatóságra van szükség, csakhogy a még papíron létező régióátrajzolás keretében máris nekiláttak a pénzügyi igazgatóságok átszervezésének, ami az intézményeken belül káoszt, a dolgozók körében pedig tiltakozást eredményezett. Márpedig egy több sebből vérző adóhatóságtól képtelenség elvárni a nemzeti sportnak számító adócsalás megfékezését, így borítékolni lehet, hogy Bukarest jövőre önszántából fog visszatérni a 24 százalékos kenyéráfára.
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Talán nem vagyunk egyedül azzal, hogy inkább azon lepődtünk volna meg, ha az EB elfogadja a nemzeti régiók támogatásáról szóló erdélyi kezdeményezést. Így nem is csodálkozunk azon, hogy a testület lesöpörte az asztalról a projektet.
A várakozásoknak megfelelően túlélte ugyan a bukaresti kormány a bizalmatlansági indítványokat, ám a társadalmi és koalíciós feszültségek továbbra is próbára teszik a kabinetet. Ezen belül Ilie Bolojan alatt erősen inog a miniszterelnöki szék.
Példás, dicséretes reakciók egész sorát váltotta ki a napokban Bukarestben történt sajnálatos incidens, amelynek során egy fiatal rasszista indíttatásból rátámadt egy bangladesi ételfutárra.
szóljon hozzá!