VEZÉRCIKK – Olyan autópálya-szakaszok megvalósíthatósági tanulmányaira költ eurómilliókat a Ponta-kormány, amelyek megépítése nem is szerepel az éppen általa kidolgozott, jelenleg az Európai Bizottság jóváhagyására váró közlekedésfejlesztési stratégiában (master plan) – hívta fel a figyelmet csütörtökön a sajtó.
2015. július 05., 19:312015. július 05., 19:31
Mint kiderült, az észak-erdélyi autópálya Fogaras és Segesvár közötti szakaszának – ami a tervben nemhogy sztrádaként, de még országútként sem szerepel – újratervezésére 5 millió euró értékű közbeszerzési eljárást hirdettek meg, miközben nem sokkal korábban szintén teljesen érthetetlen körülmények között kötöttek szerződést a Marosvásárhelyt Gyergyóditróval összekötő sztrádaszakasz megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítésére – a dokumentumnak csak 2021–2022-ben kell elkészülnie, a kormány viszont már kiadta arra az 5 millió eurót.
Tízmillió euró megy tehát el olyan autópálya-szakaszokra, amelyeken igen kevés az esélye, hogy 130 kilométer/órával száguldozzunk, az eddigi tempót ismerve nem is gyerekeink, hanem inkább unokáink felnőttkorára tennénk meg a téteket, ha fogadni kellene.
Eközben a Román Vasúttársaság (CFR) arra panaszkodik, hogy idei költségvetése legalább négyszeresére lenne szüksége, hogy olyan mértékű beruházásokat tudjon kieszközölni, amelyek révén jelentősen meg tudna növekedni a jelenlegi csigatempó. Közel 3 milliárd eurónak megfelelő összeget kérnének pluszban, hogy európaibbá tegyék szolgáltatásaikat. Ezeket ugyanis egyre kevesebben veszik igénybe. Nem is csoda, hiszen kétszer meggondolja az ember, hogy bevállalja-e például a Nagyvárad és Csíkszereda közötti, közel kilencórás zötykölődést.
Tehát azt már tudjuk, hogy 10 millió eurót inkább a vasúti infrastruktúra fejlesztésére kellett volna irányítani az asztalfiókokba szánt autópályatervek helyett, amelyeket ugye, mint már sokszor láthattuk, a megvalósításig még jó párszor átrajzolhatnak.
Nem nagy összeg, de valószínűleg nemcsak ennyi megy pocsékba. Nem most tapasztalunk ugyanis először hasonló méretű fejetlenséget. S arra sem igen van remény, hogy utoljára.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!