VEZÉRCIKK – Nem véletlen, hogy az Európa felé irányuló menekültáradat sokakat Budának a török által közel ötszáz évvel ezelőtt végrehajtott elfoglalásának körülményeire emlékeztetik.
2015. szeptember 01., 22:312015. szeptember 01., 22:31
Szulejmán szultán 1541. augusztus 29-én csellel vette be a várost: miután falaitól elűzte az osztrák seregeket, janicsárjait „városnézésre\" küldte, amelynek néhány óra leforgása alatt az lett az eredménye, hogy a várfokokra kikerültek a lófarkas zászlók, és felcsendült a müezzin éneke.
Bár ma még összeesküvés-elméletnek tűnik, a Közel-Keletről, Afrikából és Ázsiából menetelő bevándorlók látványa közepette egyáltalán nem zárható ki a hasonló forgatókönyv. Számos európai ország titkosszolgálata figyelmeztetett arra az elmúlt időszakban, hogy a migránsok között tucatjával érkezhetnek a kontinensre a szélsőséges dzsihadista szervezetek terroristái.
Gondoljunk csak bele: az Európába többnyire személyi okmányok nélkül érkező menekültek közül még akkor is lehetetlenség lenne kiszűrni a merényletet tervező iszlamistákat, ha valamennyiüket vallatóra fognák a hírszerzés emberei az országhatárokon. A jelenlegi állapotok közepette képtelenség pontos nyilvántartást vezetni a tömegesen belépő szírekről, afgánokról, líbiaiakról, akiknek jelentős része a jelenlegi káosz közepette egyszerűen felszívódik az Európai Unió tagállamaiban.
Ahol már eddig is elég fejtörést okozott a terrorelhárítási szervek és a titkosszolgálatok számára azoknak az uniós polgároknak a beazonosítása, akik az Iszlám Állam, az al-Kaida vagy más terrorszervezetek hívó szavára ázsiai, afrikai vagy közel-keleti kiképzésre szegődtek, majd aztán önyilkos merénylőkként tértek vissza az öreg kontinensre.
Ne feledjük, az Iszlám Állam nyíltan felvállalta, hogy meg akarja hódítani Európát, sőt hónapokkal ezelőtt közzétett térképén tartományokra osztotta fel a kontinenst. Mikor adódna alkalmasabb pillanat ördögi terve megvalósítására, ha nem most, amikor hívei észrevétlenül elvegyülhetnek a bevándorlók között? Útjuk zavartalan, Európa ugyanis még nem eszmélt fel a veszélyre. Miközben a „török\" már Budán, az EU vezetői rendkívüli csúcsot hívtak össze. Szeptember 14-ére...
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
szóljon hozzá!