VEZÉRCIKK – Számtalan, a közelmúltban kitalált, ígérgetések szintjén rekedt, elindított, de útközben módosított vagy megszüntetett, esetleg működőképesnek nem bizonyuló hazai kezdeményezést lehetne felsorolni.
2016. október 26., 20:032016. október 26., 20:03
Elég, ha csak azokra gondolunk, amelyek a romániai szociális, oktatási rendszert (lettek volna) hivatottak jobbá tenni, máris rengeteget találnánk. Ide kívánkozik mindenekelőtt, hogy immár évtizedekben mérhető, mióta nem valósult meg az oktatási rendszer megannyi területén a sokat emlegetett, valóban kézzelfogható, a gyakorlatban is érzékelhető reform, különös tekintettel arra a számunkra húsba vágóan fontos területre, hogy az erdélyi magyar diákoknak még mindig a román ajkú társaik számára készült tantervek és tankönyvek szerint kell tanulniuk az állam nyelvét.
Vagy vegyük a gyermekek iskolai étkeztetésére vonatkozó programokat, amelyek – természetesen – szintén évek óta nem működnek zökkenőmentesen. A 2003-ban beindított kifli-tej program 2016-ban, hetekkel az iskolakezdés után sem indult még be megfelelőképpen számos helyen: Hargita megyei tanintézetekben például sok gyerek nem jut ingyentízóraihoz különféle okok miatt. De kiderült már az is korábban, hogy a program nem felel meg az uniós követelményeknek, a tej és a kifli minősége az előírt normáknak, és így tovább.
Jó kérdés, hogy ilyen körülmények között, amikor még az egyszerű tej-kifli-alma menüt sem várhatják el a szülők és a gyerekek, hogyan adhatnának hitelt annak, hogy valamikor (a szakértői kormány ígérete szerint jövő tanévtől) tényleg megvalósul a most kísérleti jelleggel elindítandó ingyenes menzaprogram, és rendes meleg ebéd kerül a diákok elé az iskolákban. A realitás talaján maradókban biztosan megfogalmazódik a kérdés, vajon egyáltalán működőképesnek bizonyul-e a kezdeményezés? És egyáltalán, szurkoljunk annak, hogy a parlamenti választások után nem merül feledésbe, és nem válik hasonlatossá a szavazópolgárok számára csaléteknek szánt kampányígéretekhez. Ahogyan az számos kezdeményezéssel történt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!