Fortyognak az értetlenkedések: ennyire tudatlan az éppen érettségi előtt állók tömege?! Ilyen szörnyűek lettek a szimulálási dolgozatok? És épp irodalomból? Vannak, akik szidják a rendszert, a tanárokat, tankönyveket, még az iskolaépület fekvését és égtáji irányultságát is, de zömmel – hát persze! – a diákokat.
2014. március 18., 20:472014. március 18., 20:47
Mivel belülről ismerem azt az egész kalamajkát, amit egyetlen szóval tanügynek neveznek, ilyenkor mindig dühösen kapom fel a fejem. Mert azok a leghangosabbak, akiken – gyakran – épp a legtöbb múlik.
Akik például el sem tudják képzelni, hogy az egy szuszra lediktáltakon kívül a tizenéves netán egyebet is, saját gondolatait is elmondaná egy szöveggel kapcsolatban – lám, már engem is megfertőzött az irodalmi alkotást szöveg-összebütykölésként kezelő divat. Ha esetleg gondolkodni is mer a diák, azonnal elhallgattatják, mondván, hogy a tanár ellenében(?!) ne merjen mukkanni sem. S ha mégis mer, az esetben tudok olyanokról, akik egyszerűen megsértődnek, kivonulnak az osztályból, és „büntetésből” egész héten be se mennek abba a terembe, hadd érezze az a pimasz banda, hogy ki az úr a házban!
(Nem véletlenül használom a zárójelet, mert csak így, mellesleg mondom: olyasmiről viszont nem szól a fáma, hogy az ilyen mimózalelkű tanerőknek esetleg levonnák a meg nem tartott órákért a fizetésüket.)
De vissza a gondolkodáshoz: ezek a most tizennyolcadik évesek tizenkét esztendeje évente más és más ötleteléseket hallottak a záróvizsgákról, s ha eleinte nem is figyelték ezt a katymazt, a felsőbb osztályokban már megkezdték az aggódást, hogy vajon mi jöhet még addig, amíg őrájuk kerül az érettségüket bizonyító vizsgák sora.
Egyetlen példát említek csupán, saját szakterületemről, az irodalomból: a vizsgán kapható teljesen ismeretlen szerző ismeretlen szövegétől az unásig szájba rágott, memoriterként is többször előírt – nevezzem hagyományosan – versekig az évek során bejártuk az összes lehetséges változatot. Ezek után már régen nem csodálom, ha az ifjú legyint egyet, és azt mondja, majd csak lesz valahogy: saját bőrükön érzik ugyanis, hogy egyszerű kísérleti alanyoknak tekintik őket.
Valamit viszont nagyon zokon vesznek: a félresikerült dolgozataikat velük nem beszélik meg a tanáraik, a mókáskedvűbbek viszont kiragadott sorokkal teszik nevetségessé diákjaikat a frászbukon. Jogosan értetlenkednek-e hát a maturandusok oktatóik szánalmas éretlenkedései miatt? Mindenképpen!
Ha egyébre nem is, egyvalamire jó volt Irán hétvégi, Izrael elleni eszelős támadássorozata: bebizonyította, hogy Teherán és a proxyjának számító Hamász hiába próbálta több ezer palesztin feláldozásával aláásni Izrael nemzetközi támogatottságát.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!